A Székely Nemzeti Tanács Csapó József által készített autonómiatervezete
(Elfogadták: 2004.január 17-én, Sepsiszentgyörgyön)
Preambulum
Tekintetbe véve, hogy az állampolgárok joga részt venni a közügyek kezelésében, s ez összetevője azon demokratilkus alapelveknek, amelyeket az Európa Tanács tagállamai magukénak vallanak, s amely jog gyakorlását a régió elősegíti,
megyőződve arról, hogy az általános szavazással megválasztottak és tényleges hatáskörrel felruházottak által közigazgatott régió léte lehetővé teszi a hatékony és az állampolgárhoz közel álló közigazgatást,
meggyőződve arról, hogy a szubszidiaritás elve Európában meghatározó jelentőségű a demokrácia építésében,
tudatában annak, hogy a regió a szubszidiaritás tényleges megvalosításának megfelelő hatalmi szintjét jelenti, melyet az európai integráció során, valamint e folyamatban résztvevő országoknak sajátos belső szerveződésükben mint alapvető elvet tiszteletben kell tartaniuk,
kijelentve, hogy a régiók kialakulása nem sértheti a helyi kollektivitások autonómiáját, ellenkezőleg, olyan intézkedésekkel kell társulnia, amelyek a Helyi Autonómia Európai Chartája révén megszerzett jogok védelmét szavatolják,
kinyilvánítva, hogy a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlődnek,
figyelembe véve, hogy a régió, mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonysága, s a régió történelmi hagyományai tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához,
tudatában annak, hogy a régiók közötti és a határokat túllépő kapcsolatok értékes és nélkülözhetetlen hozzájárulást jelentenek Európa építéséhez,
elismerve, hogy a megfelelő európai intézmények szervezésének az Európa szintjén alkalmazott politika kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie a régiók jelenlétét az európai államokban, és serkentenie kell a régiók részvételét ezen intézményekben,
kijelentve, hogy ezen alapelvek feltételezik egy regionális szintű hatalom létezését, amelyet demokratikusan létrehozott döntéshozó szervezettel látnak el, amely széleskörű autonómiával rendelkezik a hatáskörök, ezek demokratikus gyakorlása terén, s birtokában van a feladatok teljesítéséhez szükséges eszközöknek,
a székelység, Székelyföd őshonos magyar nemzetiségű lakossága, Székelyföld számára, a nemzetközi dokumentumokban megfogalmazott és az Európai Unió államaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli.
Székelyföld (Terra Siculorum) autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását, a terület önkormányzása a közösségek államon belüli önrendelkezésének jogára, a szubszidiaritás, az önigazgatás elvére épül.
A történelmi Székelyföldön meghonosult autonómiát a székely székek szervezettsége és hatásköre testesítette meg, amelyek létezésére már az 1200-as évek írott dokumentumaiban utalás található. A székely székek autonómiája – a szász székekhez hasonlóan - területi önkormányzásként működött, saját közigazgatással, sajátos társadalmi és közigazgatási felépítéssel, sajátos jogokkal és különleges státussal.
A székek mai polgárai, választott közképviseletei révén, kinyilatkozták a területi autonómia iránti igényüket, megfogalmazták követelésüket az önkormányzás törvényes kereteinek Székelyföld autonómia-statútuma általi szavatolására. Az autonómia gyakorlása, illetve a többlethatáskörök elismerése és az autonóm régióra, ennek hatóságaira való átruházása a polgárok közötti teljes és tényleges egyenlőség feltételeit szavatolja. A történelem, valamint az európai jogállamok gyakorlata bebizonyította és bizonyítja, hogy a többségtől eltérő nemzeti identitású közösségek védelme az államot sajátos intézkedésekre készteti.
Az Európai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) koppenhágai dokumentumának (1990) 35. pontja értelmében az aláíró államok, közöttük Románia is, erőfeszítéseket tesznek a történelmi és területi körülményeknek megfelelő közigazgatási- vagy helyi autonómia alkalmazására a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának kifejezéséért.
Az EBEÉ genfi dokumentumába (1991), amelyet Románia is aláírt, a résztvevő államok elismerik azon intézkedések fontosságát, amelyeket a nemzeti kisebbségek történelmi és területi feltételeinek megfelelően azon országoknak ajánlatos meghozniuk, ahol a problémák megoldása különleges figyelmet igényel. Az aláíró államok érdeklődéssel vették tudomásul a demokratikus megoldásokkal elért pozitív eredményeket, mely megoldások közé tartozik: a közigazgatási vagy helyi autonómia, valamint a területi autonómia, amely a szabad és időszaki választások révén létrehozott tanácsadó, törvényhozó és végrehajtó testületeket-intézményeket is magába foglalja.
Az Európa Tanács 1201/1993. számú Ajánlása 11. szakaszában előírja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek azon jogát, hogy azokban a régiókban, ahol ezen személyek a lakosság számához viszonyítva többségben vannak, autonóm vagy helyi hatóságokkal, vagy saját történelmi és területi feltételeknek megfelelően sajátos státussal rendelkezzenek.
Az Európai Parlament Unió állampolgárságára vonatkozó, 1991 november 21. Határozata 3. szakaszában kinyilatkozza, hogy az Unió és a tagországok bátorítják a területükön történelmileg jelenlévő etnikai- és nyelvi közösségek identitásának kifejezését és együttélésük elősegítését, garanciát vállalva az állampolgárok tényleges egyenlőségének biztosítására, a sajátos helyi-, regionális-, vagy csoport önkormányzási formák szavatolására, a régiók közötti együttműködés, a határokat túllépő kooperáció elősegítésére.
A Regionális Autonómia Európai Chartája (European Charter of Regional Self-Government, adopted by the CLRAE, Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 1997/1118. sz. Határozata) többek között a következő alapelveket fogalmazza meg:
- a regionális autonómia elismerése magába foglalja az állam iránti lojalitást, amelynek régiói a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásával fejlődnek,
- a megfelelő európai intézmények szervezésének az Európa szintjén alkalmazott politika kidolgozásakor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie a régiók jelenlétét az európai államokban,
- a régió, mint az állam lényeges összetevője, saját önazonossága révén Európa sokféleségének tanúbizonysága, s a régió történelmi hagyományai tiszteletben tartásával hozzájárul ennek kulturális gazdagodásához;
A Regionális Autonómia Európai Chartájának megfelelően a regionális autonómia azt jelenti, hogy a tagországokban lévő legnagyobb kiterjedésű területi kollektivitások joga és tényleges képessége saját felelősségükre és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amelyek az állam és kollektivitások között elhelyezkedő választott testülettel rendelkeznek, az önigazgatás hatásköreit gyakorolják, illetve államhatósági jogosítványokkal is bírnak.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 2003/1334. sz. Határozata az autonóm régiók pozitív tapasztalatairól, mint konfliktusmegoldó ihletforrásról Európában (2003 június 24), többek között, a következőket állapítja meg:
- Európában megújult feszültségek részben azoknak a területi változásoknak és új államok keletkezésének tulajdoníthatók, amelyek a két világháború és a korábbi kommunista rendszer 90-es években bekövetkező összeomlása nyomán jelentek meg,
- Ezek a feszültségek tükrözik azt az elkerülhetetlen fejlődést, amelyen a nemzetállam fogalma átment, s amely a nemzeti szuverenitást és a kulturális homogenitást mint lényegi kérdést tekintette. Napjainkban, a demokrácia gyakorlatának valamint a nemzetközi jognak a fejlődését tekintve, az államoknak új elvárásokkal kell szembenézniük,
- az államoknak a feszültséget meg kell előzniük olyan rugalmas alkotmányi vagy törvényhozási szintű egyezségekkel, amelyek elébe mennek ezen elvárásoknak. Hatalmat, illetve hatásköröket adván a kisebbségeknek önnön ügyeikre nézve, akár átruházván azt a központi kormányzattól, akár azzal megosztva, az államok néha összeegyeztethetik a területi egység elvét a kulturális sokszínűség elvéve,
- sok európai ország már megoldotta belső feszültségeit, illetve azok feloldása folyamatban van a területi és a kulturális autonómia különböző formáinak bevezetésével, melyek az elvek és a konkrét intézkedések azon széles skáláját foglalják magukban, amelyek segíthetnek a belső konfliktusok feloldásában,
- az autonómia, ahogy azt azokban az országokban alkalmazzák, amelyek tiszteletben tartják nemzetiségeik alapvető jogait és szabadságát, jórészt úgy tekinthető, mint egy “államon belüli megoldás”, mely lehetővé teszi a kisebbség számára, hogy gyakorolja jogait és megőrizze kulturális önazonosságát, miközben bizonyos garanciákat nyújt az állam egységére, szuverenitására és területi integritására nézve,
- a “területi autonómia” kifejezést olyan, általában szuverén államokon belül kialakított berendezkedésre értik, ami által egy bizonyos régió lakosai tágabb hatalmi jogosítványokat kapnak, amelyek tükrözik sajátos földrajzi helyzetüket, és amely oltalmazza és előmozdítja kulturális és vallási hagyományaikat,
- a politikai berendezkedések változatos formái felruházhatók autonóm státussal, az egységes államokon belüli egyszerű decentralizációtól a hatalom valódi megosztásáig, illetve akár szimmetrikus, vagy aszimmetrikus módon, a regionális vagy föderatív államokban.
Székelyföld – Terra Siculorum – autonómia statútuma tartalmazza a területi önkormányzásra vonatkozó rendelkezéseket, amely statútum Románia Parlamentje által törvényerőre emelve, jogi garanciákat és megfelelő jogi keretet teremt az autonóm régió gazdagodásához, polgárai nemzeti identitásának védelméhez, a közösségek sajátos érdekeinek érvényesítéséhez.
A fent említett elveket figyelembe véve, Románia Parlamentje törvény által elfogadja Székelyföld Autonómia Statútumát.
I.Fejezet
Általános rendelkezések
1. szakasz
(1) Székelyföld, történelmi azonosságának kifejezéseként, polgárai esélyegyenlőségének biztosítása érdekében, a magyar nemzeti önazonosság védelmében, önkormányzati közösséggé alakul.
(2) Székelyföld politikai-közigazgatási rendje a földrajzi, gazdasági, társadalmi és kulturális körülményekre, lakosságának arra a történelmi óhajára épül, hogy autonómiát biztosítsanak számara.
(3) A régió autonómiára törekvése az állampolgárnak a társadalom életében való demokratikus részvételét, a gazdasági-társadalmi fejlődést, a területi érdekek érvényesülésének elősegítését és védelmét célozza.
(4) A régió autonómiája azt jelenti, hogy a történelmi szülőföldjén levő többségi kollektivitás joga és tényleges képessége saját felelősségére és az illető népesség érdekében átvenni a közérdekű problémák jelentős részének megoldását, a szubszidiaritás elvének megfelelően, és amely az állam és kollektivitás között elhelyezkedő választott testülettel rendelkezik, az önigazgatás hatásköreit gyakorolja, illetve államhatósági jogosítványokkal is bír.
2. szakasz
Székelyföld Románia Köztársaságon belül jogi személyiséggel rendelkező autonóm régió.
1. A régió illetékességét a régió statútuma, törvény és a nemzetközi jog határozza meg.
2. A régió sajátos illetékességét csakis törvény vagy nemzetközi jog révén lehet vita tárgyává tenni, illetve korlátozni.
3. A régió döntéshozó és ügyviteli joggal rendelkezik a sajátos illetékességi területeken. E jognak szavatolnia kell a régió számára saját politika kidolgozását és alkalmazását.
4. A tötvény határai között, szükségszerű az országos hatáskörök némelyikéhez kapcsolódó feladatok átruházása is. A régiónak rendelkeznie kell e cél eléréséhez nélkülözhetetlen eszközökkel.
3. szakasz
A régió politikai-közigazgatási autonómiája nem sérti Románia területi integritását és szuverenitását.
1. Az illetékesség, jelen statútum keretei között, egyéb közigazgatási szintről átruházható a régiónak.
2. Az illetékesség átruházása, legyen világosan megfogalmazva. A felhatalmazás alkalmazása során figyelembe kell venni a megfelelő anyagi- és pénzeszközök létrehozását, amelyek lehetővé teszik a többlethatáskörök tényleges gyakorlását.
3. Ezen illetékesség végrehajtásaval megbízott szerveknek, a lehetőségek és a törvényes szabályozások szerint, rendelkezniük kell saját szervezeti felépítésükben a régió sajátos adottságaihoz való alkalmazás szabadságával, kiemelt figyelmet szentelve a hatékonyságnak és a régió lakosai igényének.
4. szakasz
(1) Az autonóm régió területe a jelenlegi Kovászna és Hargita megyék területét, valamint a Maros megyéhez tartozó történelmi Maros szék területét foglalja magába. Az 1. sz. Melléklet tartalmazza Székelyföld autonóm terület határait és településeit.
(2) A székek, hagyományos közigazgatási területek.
1. Kézdiszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Kézdivásárhely;
2. Orbaiszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Kovászna;
3. Sepsiszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Sepsiszentgyörgy;
4. Csíkszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Csíkszereda;
5. Udarhelyszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Székelyudvarhely;
6. Gyergyószék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Gyergyószentmiklós;
7. Marosszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Marosvásárhely;
8. Miklósvár- és Bardocszék, amelynek területe a hozzá tartozó településeket foglalja magába; székhelye Barót.
5. szakasz
Székelyföld intézményeinek székhelyét az autonóm régió választott önkormányzata jelöli ki.
6. szakasz
Az autonóm régió közhatalmát a négy évre választott Önkormányzati Tanács és az általa kijelölt Önkormányzati Bizottság gyakorolja.
7. szakasz
(1) Az Önkormányzati Tanács az intézmény, amellyel Székelyföld önkormányzata politikailag létrejön.
(2) Az Önkormányzati Tanács hatáskörét a jelen autonómia-statútum és Székelyföld választópolgárai határozzák meg.
8. szakasz
(1) Jelen autonómia-statútumnak megfelelően, az állam általános törvényeivel összhangban, a székelyföldi politikai státus megillet minden olyan román állampolgárt, aki Székelyföld bármely helységében állandó lakhellyel rendelkezik.
(2) Azok a székelyföldi születésűek, akik román állampolgárok és külföldön laknak, szintén rendelkeznek a jelen autonómia-statútumban meghatározott jogokkal, amennyiben utolsó törvényes lakhelyük a Székelyföldhöz tartozó település volt.
9. szakasz
(1) Az autonóm régióban minden állampolgár számára biztosított a teljes és tényleges egyenlőség.
(2) Az Önkormányzati Tanácsnak, mint közhatóságnak, hatáskörébe tartozik azoknak a feltételeknek a kialakítása, amelyek biztosítják az egyének és az általuk alkotott közösségek teljes és tényleges egyenlőségét és szabadságát, elhárítanak minden olyan akadályt, amely meghiusíthatja vagy gátolhatja ezek teljes körű kibontakozását, s megkönnyítik minden állampolgár számára a politikai, gazdasági, művelődési és társadalmi életben való részvételt.
10. szakasz
(1) Székelyföldön a magyar nyelv egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.
(2) Az autonóm régió és a hozzá tartozó székely székek és közületi helységek önkormányzatai biztosítják mindkét nyelv természetes és hivatalos használatát, elfogadva minden olyan rendszabályt, amelyre szükség van megismerésük érdekében, megteremtve minden olyan feltételt, amely garantálja teljes egyenlőségüket.
(3) Az autonóm régió azon helységeiben, ahol az állandó lakhelyű, számbeli kisebbségben levő, más nemzeti-, etnikai-, nyelvi identitású közösségekhez tartozó állampolgárok száma községben meghaladja a százat, városban az ezret, municípiumban az ötezret, szék területén a tízezret, ezen közösségek nyelve ugyancsak egyenrangú az állam hivatalos nyelvével.
11.szakasz
(1) Székelyföld zászlajának leírása.
(2) Székkelyföld jelvényének leírása.
(3) Jelen autonómia-statútum elismeri a székely székek zászlaja és jelvénye szabad használatának jogát.
(4) A magyar nemzeti szimbólumok és más, számbeli kisebbségben levő közösség nemzeti szimbólumainak Székelyföldön való szabad használatát jelen autonómia-statútum garantálja.
(5) Az állami szimbólumok használatára a törvényes szabályozások érvényesek.
II.Fejezet
Az autonóm régió megalakulása és megszűnése
12. szakasz
Az autonómiafolyamat kezdeményezője lehet a régióhoz tartozó minden területi közület, illetve demokratikus közképviselete.
13. szakasz
A régió autonómia-statútumának tervezetét a székelyföldi települések állampolgári gyűlései, a Székely Nemzeti Tanács küldöttei vitatják meg, véglegesítik és 2/3-os többséggel hagyják jóvá, s a közképviselettel felruházott testületek a Képviselőház és a Szenátus Szabályzatának megfelelően terjesztik törvénybe iktatás végett Románia Parlamentje elé.
14. szakasz
(1) Jelen autonómia-statútumot a Parlament emeli törvényre.
(2) A törvényre emelés eljárása az autonómia-statútum törvényességére, nem pedig célszerűségére vonatkozik.
(3) Az Alkotmány 117. szakasza 3. bekezdésének értelmében, jelen autonómia-statútum jogszabály érvényét a Szenátus és a Képviselőház szerves törvény formájában ismeri el.
(4) A törvény által elfogadott Székelyföld Autonómia Statútumát a régió polgárai népszavazással hagyják jóvá.
(5) Parlamenti elutasítás esetén a régió demokratikus közképviselete jogorvoslásért az illetékes nemzetközi intézményekhez fordulhat.
15. szakasz
A 129. szakaszban meghatározott eljárás követendő az autonómia-statútum módosítása esetén.
16. szakasz
Az autonóm régió területén állandó lakhellyel rendelkező, szavazati jogú állampolgárok által általános, titkos, és közvetlen szavazással megválasztott Önkormányzati Tanács révén létrejön Székelyföld Önkormányzata.
17. szakasz
Székelyföld Önkormányzata és Autonómia-statútuma csakis a Székelyföldön kiírt népszavazással szüntethető meg.
III. Fejezet
Székelyföld Önkormányzati Intézményei
18. szakasz
a) Az autonóm régió intézményei:
- Önkormányzati Tanács;
- Önkormányzati Bizottság;
- Székelyföld Elnöke;
b) A székek intézményei:
- Széki Tanács;
- Széki Bizottság;
- Széki Elnök;
c) A települési önkormányzatok intézményei:
- Községi Tanács;
- Városi Tanács;
- Municípiumi Tanács;
- Polgármester.
IV. Fejezet
Székelyföld Önkormányzati Tanácsa
19. szakasz
Az Önkormányzati Tanács az autonóm régió közhatalmát gyakorolja.
20. szakasz
(1) Az Önkormányzati Tanács az arányos választási rendszerben szabad, általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre megválasztott tanácsosokból tevődik össze.
(2) A régió önkormányzati tanácsosainak száma hetvenhét. A választókerületekre jutó helyek számát a régió lakosainak legutóbbi népszámlálási adataiból számítják ki.
(3) Az önkormányzati tanácsosok megválasztásával egyidőben szervezik meg Székelyföld elnökének, a széki elnököknek, a széki-, városi-, községi tanácsosok, a polgármesterek megválasztását.
(4) A régió elnöke és a széki elnökök, valamint a polgármesterek, tanácsosok megválasztásakor a helyi választásokra vonatkozó 70/1991. számú, módosított, Törvény rendelkezései érvényesek.
(5) A régió elnökének és a széki elnököknek megválasztása a polgármesterre érvényes előírásoknak megfelelően történik.
21. szakasz
Az Önkormányzati Tanács működésének alapelvei:
a) a Tanács Székelyföld polgárainak érdekvédelmét, közképviseletét, a régió közigazgatását látja el;
b) Alkalmazza a hatáskörök decentralizálását;
c) Szavatolja a tanácsülések nyilvánosságát;
d) Garantálja a régió költségvetésének nyilvánossá tételét;
e) Érvényesíti és megőrzi a törvényességet.
V. Fejezet
Székelyföld Önkormányzati Tanácsának hatásköre
22. szakasz
Az Önkormányzati Tanács illetékességéhez tartozik:
1) saját önkormányzati intézményeinek megszervezése;
2) Székelyföld sajátos jogállásából fakadó, a régióban érvényes törvényerejű rendeletek meghozatala;
3) a művelődés;
4) az oktatás;
5) az anyanyelvhasználat;
6) a történelmi, művészeti, régészeti és tudományos örökség;
7) a szociális kérdések;
8) a tájékoztatás;
9) a régió édekeltségű állami vagyon kezelése és vállalatok működtetése;
10)Székelyföld gazdasági irányítása;
11)helyi adók és illetékek bevezetése;
12)Székelyföld önálló pénzgazdálkodása;
13)Székelyföld képviselete.
23. szakasz
Az Önkormányzati Tanács, saját hatáskörében, az állam jogrendjével összhangban és a régió jogállásának megfelelően, a következő területeken bocsát ki a régió területén érvényes törvényerejű rendeleteket:
a) a régió hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;
b) a székely székek testületeire vonatkozó rendtartás;
c) a helyi települési határok meghatározása, új községek alapítása;
d) a közérdekű kisajátítások, amelyek közvetlenül nem az állam terhére történnek és nem érintik a székek hatáskörét;
e) telekkönyvek létesítése;
f) tűzvédelem;
g) egészségügy;
h) kereskedelmi kamara rendtartása;
i) gazdasági társaságok létesítése és felügyelete;
j) hitelszövetkezetek; vagyonbiztosítás;
k) régió érdekeltségű közszolgáltatás;
l) rendfenntartás és a rendőrséggel való együttműködés;
m) bányászat, energiatermelés;
n) helyi érdekeltségű energiafejlesztés és hasznosítás;
o) mezőgazdálkodás;
p) erdőgazdálkodás; vadgazdálkodás,
q) környezetvédelem;
r) helyi érdekű személyforgalom és áruszállítás;
s) tömegtájékoztatás.
24. szakasz
Az Önkormányzati Tanács hatásköre kiterjed a társadalmi gondozásra és a társadalombiztosításra, mely területeken törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki és saját autonóm intézményeket létesíthet.
25. szakasz
Az Önkormányzati Tanács saját hatáskörében rendőrséget állithat fel, a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, az Alkotmányban nem szabályozott esetekben.
26. szakasz
Az Önkormányzati Tanács felelőssége a rádió- és televízióállomások adására vonatkozó törvényes rendelkezések sajátos előírásokkal kiegészítése és érvényesítése.
27. szakasz
(1) Az Önkormányzati Tanács hatáskörébe tartozó területeken Székelyföld törvényerejű rendeletei a régió területén elsőbbséget élveznek.
(2) Olyan esetekben, amelyekről az Önkormányzati Tanács saját hatáskörében nem rendelkezik, az állam törvényeit alkalmazzák.
28. szakasz
Az Önkormányzati Tanács igényelheti, hogy a Kormány ráruházzon vagy rábízzon olyan hatásköröket, amelyeket a jelen autonómia-statútum nem szabályoz.
29. szakasz
Az Önkormányzati Tanács, megalakulásától számított 3o napon belül, kidolgozza és jóváhagyja működési szabályzatát. Ezen időtartam alatt a tanács munkálatait Székelyföld elnöke vezeti.
VI. Fejezet
Székelyföld Önkormányzati Bizottsága
30. szakasz
(1) Az Önkormányzati Bizottság Székelyföld autonóm régió közhatalmát saját hatáskörében gyakorló, végrehajtó testület.
(2) Az Önkormányzati Bizottság elnökét Székelyföld elnöke nevezi ki.
(3) Az Önkormányzati Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a kinevezésétől számított harminc napon belül, az Önkormányzati Tanács titkos szavazással négy év időtartamra jelöli ki. Ezen időtartam alatt, érvényes bizalmatlansági szavazás esetén, a bizottsági tag, a működési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelően, a régió elnöke által hivatalából felmenthető.
(4) Az Önkormányzati Bizottság tagjait Székelyföld elnöke nevezi ki.
31. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság szervezeti felépítését és működési szabályzatát az Önkormányzati Tanács dolgozza ki és a Bizottság tagjait kijelölő szavazással egyidőben fogadja el.
VII. Fejezet
Székelyföld Önkormányzati Bizottságának hatásköre
32. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:
l) az Önkormányzati Tanács által hozott törvényerejű rendeletek érvényesítésére, felügyeletére, végrehajtására;
2) saját önkormányzati testületeinek működtetésére;
3) törvények, törvényerejű rendeletek kezdeményezésére;
4) a hivatali besorolásra és előléptetésre;
5) a régió érdekeltségű közszolgáltatások, közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;
6) a régió köz- és magánvagyonának kezelésére,
7) a régió érdekeltségű állami köz- és magánvagyon kezelésére;
8) saját gazdasági társaságok létrehozására és működtetésére;
9) adóhatósági hatáskörök gyakorlására;
10) a régió önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;
11)a régió gazdasági fejlesztésének tervezésére és elősegítésére;
12)a régió adóügyi-, pénzügyi-, kereskedelmi politikájának végrehajtására;
13)a régió hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;
14)a közbiztonság védelmére, a rendőrséggel való együttműködésre, illetve ennek ellenőrzésére;
15)a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;
16) a régióra vonatkozó nemzetközi szerződések és egyezmények megkötésére, a régiók közötti együttműködés létrehozására, érvényesítésére;
17) a régióban egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolására;
18) az állami iskolahálózat, ezen belül a magyar nyelvű oktatási hálózat működtetésére;
19) a régió közösségét érintő egyéb területekre;
20) az állam törvényeinek alkalmazására.
33. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság rendelkezhet, létrehozhat és fenntarthat saját televízió- és rádióállomásokat, sajtót, minden tömegtájékoztatási eszközt, amely céljainak elérésében segíti.
34. szakasz
(1) Az Önkormányzati Bizottság feladata a telekkönyvi irattárosok, a régió önkormányzatához tartozó vezető beosztású köztisztviselők kinevezése.
(2) A megüresedett köztisztviselői, bírói, ügyészi, irattárosi állások betöltésére jelentkezők felvétele azonos feltételek között történik, függetlenül attól, hogy Székelyföld vagy Románia bármely más részén folytatják tevékenységüket. Ilyen versenyvizsgák során feltétel a román és a magyar nyelv alapos ismerete. Semmilyen körülmények között nem tehető kivétel eredet vagy lakhely jogcímén. A székelyföldi köztisztviselőknek ismerniük kell a magyar és a román nyelvet. A jelen Autonómia Statútum életbe léptetése után a fent említett közhivatali állások betöltésére magyar nemzetiségű szakembereket vesznek fel, amíg részvételi arányuk meg nem felel az arányos képviselet elvének. Alkalmazások esetén ezt az elvet a késõbbiekben is tiszteletben tartják
35. szakasz
Olyan szolgáltatások megszervezése és ellátása érdekében, amelyek kizárólagos hatáskörébe tartoznak, az Önkormányzati Bizottság megegyezéseket köthet más önkormányzati közösségekkel, részt vehet más régiókra kiterjedő kulturális, gazdasági, társadalmi együttműködésben. Ezen megegyezéseket közli a román Kormánnyal.
36. szakasz
Az Önkormányzati Bizottság az Önkormányzati Tanácsnak tartozik felelősséggel, anélkül, hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak hivatali felelősségét.
VIII. Fejezet
Székelyföld Elnöke
37. szakasz
Székelyföld Elnöke képviseli a régiót.
Székelyföld Elnökét Székelyföld polgárai általános, titkos és közvetlen szavazással négy évre választják meg, a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelően.
38. szakasz
Székelyföld elnöki tisztsége egyetlen személy esetében sem terjedhet ki két mandátumnál hosszabb időtartamra.
39. szakasz
Székelyföld Elnöke az Önkormányzati Tanácshoz benyújtott nyilatkozatban lemondhat megbízásáról. A lemondás akkor válik ténylegessé, ha a nyilatkozatot az Önkormányzati Tanács tudomásul veszi.
40. szakasz
(1) Székelyföld Önkormányzati Tanácsa kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja Székelyföld elnökének hivatali felmentését a székelyföldi közösségek érdekeinek elárulása, az emberi jogok és szabadságok megsértése, a jelen autonómia-statútumban foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt.
(2) Az elfogadott bizalmatlansági indítvány alapján Székelyföld Önkormányzati Tanácsa felkéri Románia Kormányát, hogy a határozatától számított harminc napon belül írja ki a székelyföldi elnökválasztást.
(3) Megüresedés esetén a megválasztott új elnök megbízatása teljes időszakra szól.
41. szakasz
Székelyföld megválasztott elnökét, az Önkormányzati Tanács ülésén, a leköszönő elnök megbízatásának utolsó napján, megüresedés miatt kiírt választások esetén az eredmény kihírdetését követő tizedik napon iktatják be hivatalába.
42. szakasz
Székelyföld megválasztott elnöke, beiktatásakor a következő esküt teszi le:
“Esküszöm a becsületemre, a rámruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, Székelyföld népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió és az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom. Isten engem úgy segéljen!”
43. szakasz
Székelyföld elnökének ideiglenes akadályoztatása idején, továbbá megüresedés esetén, amig az újonnan választott elnök nem foglalja el hivatalát, az elnöki teendőket az Önkormányzati Tanács elnöke, annak akadályoztatásakor, helyettese látja el.
44. szakasz
Székelyföld elnöke a Parlament tagjait megillető immunitással rendelkezik.
45. szakasz
Székelyföld elnöke nem tölthet be egyéb közhivatali- vagy magántisztséget.
46. szakasz
Székelyföld elnökének hatáskörébe tartozik:
a) indítványozni Románia Kormányának a régió területén megtartandó rendes- és rendkivüli választások időpontját;
b) az Önkormányzati Tanács rendkívüli ülésének összehívása;
c) az Önkormányzati Bizottság elnökének kinevezése;
d) kinevezni, illetve felmenteni az Önkormányzati Tanács által kijelölt vagy visszahívott önkormányzati bizottsági tagokat;
e) az Önkormányzati Bizottság elnökének felkérésére elnökölni a Bizottság ülésein;
f) az Önkormányzati Tanács rendeleteit, amelyek Székelyföld autonóm régióban törvényerővel bírnak, 20 napon belül aláírni és kihirdetni. Az aláírás vagy kihirdetés hiánya a rendeletek érvénytelenségét vonja maga után;
g) felügyelni a Széki Tanácsok rendeleteinek törvényességét; ha a rendeletet törvénytelennek tekinti, a rendelet elfogadásától számított 15 napon belül a közigazgatási bírósághoz fordulhat; a közigazgatási bíróság döntéséig, illetve a döntésre vonatkozó fellebbezés tárgyában végleges bírósági ítéletig, a rendelet nem lép hatályba;
h) kérni az Alkotmánybíróságtól a törvények, a törvényerejű rendeletek alkotmányosságának előzetes értékelését;
i) döntést kérni az Alkotmánybíróságtól a jogi normák alkotmányosságáról;
j) az Önkormányzati Tanáccsal való konzultáció eredményeként a régiót érintő sarkalatos kérdésekről referendumot kezdeményezni, a helyi népszavazásra vonatkozó 2000/3. sz. Törvény rendelkezéseinek megfelelően.
IX. Fejezet
A Széki Tanács
47. szakasz
(1) A Széki Tanács a Székely Szék döntéshozó önkormányzati testülete. (Márton)
(2) A Széki Tanácsot a Székely Szék választópolgárai, a jelen autonómia-statútum 2o. szakaszában feltüntetett rendelkezések szerint választják meg.
(4) A Székely Székben a tanácsosok száma 33 vagy minden 3OOO széki lakos után 1 tanácsos.
X. Fejezet
A Széki Tanács hatásköre
48. szakasz
A Széki Tanács hatáskörébe tartozik rendeleteket kibocsátani az alábbi területeken:
1) a szék hivatalaira és azok személyzetére vonatkozó rendtartás;
2) a helységnévadás, kötelező kétnyelvűséggel; magyar és román utca és helységnévtáblák, közlekedési útjelzőtáblák, cégfelirarok, reklámtáblák,
3) a történelmi, művészeti és néprajzi értékek védelme;
4) a helyi szokások és hagyományok;
5) széki érdekeltségű kulturális létesítmények tevékenysége;
6) területrendezés és településszervezés;
7) önkormányzati intézmények megszervezése;
8) a települési határvonalak megváltoztatása a helyi önkormányzatok kezdeményezésére;
9) közrend védelme;
l0) közhasználati jog;
11) kézművesség;
12) lakásépítés támogatása, szociális lakások építése;
13) szociális gondozás és népjólét;
14) iskoláztatás, iskolaépítés;
15) szakképzés, szakoktatás;
16) kereskedelem;
17) helyi vásárok és piacok;
18) területi érdekeltségű ipari termelés;
19) erdőgazdálkodás, erdészeti személyzet, munkaerőgazdálkodás,
20) vadászat, vadgazdálkodás;
21) mezőgazdálkodás;
22) vízgazdálkodás, vízrendészet;
23) ásványvizek, gyógyvizek, gyógyfürdők kihasználása;
24) saját területén az idegenforgalom fejlesztése, rendezése;
25) faluturizmus;
26) rétlegelő-gazdálkodás;
27) állat- és növényvédelem;
28) környezetvédelem;
29) egészségvédelem;
30) területi érdekeltségű út-, gáz-, és vízhálózat;
31) területi érdekeltségű távközlés, közszállítás;
32) a szék területét átszelő vasutak és műutak, valamint a területi érdekeltségű vasúti-, közúti-, és kábelszállítás;
33) közszolgáltatás;
34) közigazgatási- és közszolgáltató személyzet;
35)közérdekű kisajátítás méltányos kártalanítással, saját hatáskörben, széki közhasználatra;
36) helyi érdekű közmunkák;
37)gazdasági élet általános szabályozása, a piacgazdaság szabadságát figyelembe véve;
38) a sport támogatása.
49. szakasz
A Széki Tanács rendelkezéseket hozhat a helyi rendőrség felügyeletéről, a helyi rendőrséggel való együttműködésről, az állomány kinevezéséröl, leváltásáról és saját rendőrség alapításáról, az érvényben levő törvényes rendelkezéseknek megfelelően. A jelen statútum elfogadásától számított legkésőbb 3 éven belül a széki rendőrségi állomány minden tagjának ismernie kell a magyar és a román nyelvet, a rendőrtiszteknek még legalább egy világnyelvet. A rendőrségi állomány összetételének tükröznie kell a nemzetiségi arányokat.
50. szakasz
A Széki Tanács a széki illetőségű polgároknak előnyt biztosít a munkaközvetítésnél a szék területén. A szék területén a munkaközvetítés során nyelvi hovatartozás alapján különbséget tenni tilos.
51. szakasz
A Széki Tanács hatáskörébe tartoznak az alap-, közép- és felsőfokú oktatás szervezésével, működtetésével, felügyeletével kapcsolatos rendelkezések.
52. szakasz
A Széki Tanács hatásköre a területi érdekeltségű tömegtájékoztatásra vonatkozó rendeletek elfogadása.
53. szakasz
A Széki Tanács hatásköre kiterjed a Szék saját költségvetésének jóváhagyására.
54. szakasz
Olyan esetekben, amelyekről a Széki Tanács saját hatáskörében nem rendelkezik, Székelyföld Önkormányzati Tanácsának törvényerejű rendeleteit, illetve az állam törvényeit alkalmazzák.
XI. Fejezet
A Széki Bizottság
55. szakasz
(1) A Széki Bizottság a Székely Szék végrehajtó önkormányzati testülete.
(2) A Széki Bizottság elnökét a Széki Elnök nevezi ki.
(3) A Széki Bizottság tagjait, a bizottság elnökének javaslatára, a Széki Tanács, a bizottsági elnök kinevezésétől számított harminc napon belül, titkos szavazással négy év időtartamra jelöli ki. A mandátum idején, a működési szabályzatban foglalt feltételeknek megfelelően, a Széki Bizottság tagjai a Széki Tanács által visszahívhatók, illetve az új tagok titkos szavazással kijelölhetők.
(4) A Széki Bizottság tagjait, a Széki Tanács döntése alapján, a Széki Elnök nevezi ki, illetve hivatalukból a Széki Elnök menti fel.
56. szakasz
A Széki Bizottság szervezeti felépítését és működési szabályzatát a Széki Tanács dolgozza ki és a bizottság tagjait kijelölő szavazással egyidőben fogadja el.
XII. Fejezet
A Széki Bizottság hatásköre
57. szakasz
A Széki Bizottság végrehajtói hatásköre kiterjed:
1) Székelyföld Önkormányzati Tanácsa és a Széki Tanács által hozott rendelkezések érvényesítésére, felügyeletére és végrehajtására.
2) saját önkormányzati testületeinek működtetésére;
3) rendelettervezetek kezdeményezésére;
4) a hivatali besorolásra és előléptetésre;
5) a Szék területén működő közszolgáltatások, helyi érdekeltségű közintézmények, állami tulajdonú gazdasági társaságok felügyeletére;
6) a Széki érdekeltségű köz- és magánvagyon kezelésére;
7) saját gazdasági társaságok létrehozására és működtetésére;
8) az adóhatósági hatáskörök gyakorlására;
9) a Szék önálló költségvetésének kidolgozására és végrehajtására;
10) a Szék gazdasági fejlesztésének tervezésére és elősegítésére;
11) a Szék adóügyi-, pénzügyi-, kereskedelmi politikájanak végrehajtására;
12) a Szék hatósági intézményeinek létrehozására, illetve megszüntetésére;
13) a közbiztonság védelmére, a rendőrséggel való együttműködésre, illetve a rendőrség helyi parancsnokságainak ellenőrzésére, kinevezésére és visszahivására,
14) a helyi hatóságok önállóságának védelmezésére;
15) a székely közületi területen egyenrangú nyelvek szabad használatának szavatolására;
16) az állami iskolahálózat, ezen belül a magyar nyelvű oktatási hálózat működtetésére;
17) a széki érdekeltségű kulturális ügyek intézésére, kulturális intézmények működtetésére;
18) a művészeti örökség, múzeumok, egyéb tudományos, kulturális intézmények felügyeletére, működtetésére;
19) a gazdaság általános felügyeletére;
20) a környezetvédelem összehangolására;
21) a széki érdekeltségű vízgazdálkodásra: öntözésre, lecsapolásra, árvízvédelemre;
22) az idegenforgalom fejlesztésére;
23) a szociális ellátásra;
24) az egészségügyre; korházak, gyógyszertárak, orvosi rendelők, gyermek- és szociális otthonok létesitésére és felügyeletére,
25) a Szék köz- és magánvagyonának kezelésére,
26) Szék közösségét érintő egyéb területekre;
27) az állam törvényeinek alkalmazására.
58. szakasz
A Széki Bizottság rendelkezhet, létrehozhat, fenntarthat saját televízió- és rádióállomást, amely céljainak elérésében segíti.
59. szakasz
A Széki Bizottság megegyezéseket köthet más önkormányzati közösségekkel, részt vehet más közületekre, régiókra kiterjedő kulturális, gazdasági, társadalmi együttműködésben.
60. szakasz
A Széki Bizottság saját igazgatási apparátussal rendelkezik., saját maga határozza meg az állományi állásokat, ezek megoszlását, nevezi ki a tisztségviselőket.
61. szakasz
A Széki Bizottság a Széki Tanácsnak tartozik felelősséggel, anélkül, hogy ez csökkentené a bizottság tagjainak közvetlen hivatali felelősségét.
XIII. Fejezet
A Széki Elnök
62. szakasz
(1) A Széki Elnök képviseli a székely Széket.
(2) A Széki Elnököt általános, titkos és közvetlen szavazással, a Székely Szék választópolgárai négy évre választják meg a jelen autonómia-statútum 20. szakaszában foglalt rendelkezéseknek megfelelöen.
63.szakasz
(1) A Széki Tanács kétharmados szavazattöbbséggel indítványozhatja a Széki Elnök hivatali felmentését.
(2) E bizalmatlansági indítvány elfogadása után, Románia Kormánya a Széki Tanács határozatától számított 30 napon belül kiírja a széki elnökválasztást.
(3) Megüresedés esetén a megválasztott új elnök megbizatása teljes időszakra szól.
64. szakasz
A megválasztott Széki Elnököt a Széki Tanács ülésén, a leköszönő elnök megbizatásának utolsó napján, a megüresedés miatt kiírt választások esetén, az eredmény kihirdetését követő tizedik napon iktatják be hivatalába.
65. szakasz
Beiktatáskor a megválasztott Széki Elnök a következő esküt teszi:
“Esküszöm a becsületemre, a rámruházott tisztséget legjobb tudásom szerint ellátom, a Szék népének érdekeit képviselem és védelmezem, a régió, az ország törvényeit tiszteletben tartom, Románia Alkotmányát betartom.