MR felmérés

A BMI hallgatói és R. Andrea elemzései

(Közös bennük, hogy a vizsgált hét előtt, illetve azt követően készültek – G.G.)

Hírek (A jövő igennel kezdődik: 2007-ről szólva a jóról beszél Orbán Viktor évértékelőjében. Új államtitkárok személyi változásokról számol be a kormányszóvivő. 900 milliós csalási kísérletet lepleztek le. Oroszország nem vezet be szankciókat, miután Koszovó kikiáltja függetlenségét.)

(Orbán Viktor országértékelője előtt:) Martonyi János szerint elérkezett a végjáték ideje. Orbán Viktor 10. alkalommal tart évértékelést.

A konkrét várakozásokról érdeklődött Nánási Anikó: Milyen évértékelőt vártak Orbán Viktortól, milyen újdonságokra számítanak: Határozott, de nyugodt, buzdító, de kulturált. Még a beszéd elhangzása előtt ilyen évértékelőket vártak a megkérdezettek. Abban mindenki egyetértett, hogy a közelgő népszavazás az egyik központi téma lesz.

Áder János (FIDESZ parlamenti alelnöke) a gazdasági helyzet értékelését is várja, és véleménye szerint Orbán szót ejt a kormányzati aroganciáról, továbbá úgy gondolja, hogy az emberek csalódottsága tükröződik majd, Répási Róbert frakcióigazgató szerint nem kerülhetők meg aktuálpolitikai kérdések sem, ami a hangnemet illeti, most józanságra van szükség. Demeter Ervin inspiráló beszédet vár Orbán Viktortól: hogy lehet az ország szekerét kihúzni a kátyúból. Tarlós István a FIDESZ népszavazásának felelőse nem találgat, de kulturált hangú, buzdító beszédre számít.

Járai Zsigmond volt jegybankelnököt a gazdasági kibontakozás programja érdekli leginkább. Kun Miklós (történész) szerint az egészségügyi és az oktatási helyzet értékelése biztosan nem marad el. Melokkó Miklós (szobrászművész) okos beszédre számít, nem arra, hogy Orbán Viktor megmondja hol osztják a fegyvereket, hanem konstruktív értékelésre, amely tartja a lelket az emberekben.

Tartható az egészségbiztosítási pénztárak létrehozásának ütemterve, mondta az egészségügyi miniszter. Nyáron és az ősz folyamán kétfordulós pályázatot írnak ki, jövő év februárjában megalakulnak a pénztárak, majd megkezdődik a tagtoborzás, és április elsején indul az új rendszer.

A kormányszóvivői tájékoztatón elhangzottakról és a FIDESZ reagálásáról Dobozi Pálma összeállításában hallhatunk. A reformoknak köszönhetően csökkent számos gyógyszer ára, létrejött a betegek érdekeit védő biztosítás-felügyelet. A vizitdíj és a kórházi napidíj évi 20 milliárdos többletbevételhez juttatja az egészségügyi intézményeket. Sorolta az eredményeket Horváth Ágnes. A Fidesz oldaláról Mikola István úgy látja, számos gyógyszer drágult, a reform keretében szétrombolták a kórházi struktúrát.

Miniszterelnöki Államhivatal elnöke lesz Csizmár Gábor jelenlegi munkaügyi államtitkár, a társadalmi párbeszédet koordinálja majd.

Szociális tárcához kerül Simon Gábor, aki az országgyűlés Munkaügyi Bizottságának elnöke.

Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter: „kaptár modell”

Pályázatíró vállalkozás 900 milliós csalási kísérlete 140 kiscég bevonásával.

Zuschlag Jánost kihallgatta az ügyészség, a gyanúsított vallomást tett, de annak tartalma nem nyilvános, közölte a Bács-Kiskun megyei főügyész helyettes. Szabó Ferenc azután nyilatkozott, hogy a Magyar Hírlap azt írta, Zuschlag részletes, önmagára is terhelő vallomást tett. Az MSZP volt országgyűlési képviselőjét szeptemberben helyezték előzetes letartóztatásba. Őt és társait bűnszervezetben elkövetett különösen nagy kárt okozó csalással gyanúsítják. Fiktív alapítványok révén 75 millió forintot nyertek állami és fővárosi pályázatokon a gyanú szerint.

A legvagyonosabb magyar szerint Magyarország a következő 10-15 évben az Unió legszegényebb állama lesz.

Ha csütörtökön nincs megállapodás, sztrájkba lépnek pénteken a vasutasok, ezt a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezetének alelnöke közölte. Az Európai Vasútügynökség nem vizsgálja a múltkori vasúti sztrájkon történteket, mert nincs joga hozzá. Részletek Rovó Attilától.

Ki megy, ki marad a BKV-nál. A közlekedési vállalat közleményben cáfolja, hogy távozna a vezérigazgató és a kommunikációs igazgatóhelyettes. Az biztos, hogy vizsgálat indul a használt buszok vásárlására kiírt tenderrel kapcsolatban. Részletek Sipos Ildikótól.

Etikai vizsgálat indul Köteles Péter ellen. Az SZDSZ Szabolcs megyei etikai bizottsága vizsgálja majd, hogy a miskolci liberális politikus megsértette-e a párt normáit akkor, amikor az elnökválasztási csalásról beszélt. Köteles Péter az SZDSZ Borsod megyei elnökét vádolta azzal, hogy néhány tagot rábeszélt, szavazzon Kóka Jánosra.

T. Asztalos Ildikó közleményben utasította vissza a vádakat. Köteles Péter annyit mondott, örül az ellene indult etikai vizsgálatnak.

Orbán Viktor a folytatásban kifejtette, hogy mi kell a sikerhez: egészség, tudás és felelős kormányzás. Mindezeket a népszavazási kérdésekkel kapcsolatban mondta. A tandíjról szólva saját magára is utalt, ha lett volna tandíj, ma ő sem lenne talán itt. A FIDESZ soha nem fog beletörődni abba, hogy Magyarországon tandíj zárja el a gyerekek felemelkedésének lehetőségét. Az egészségügyről szólva Európában Magyarországon fizetik a legtöbb adót és járulékot, ezért tisztességtelen ingyenes egészségügyről beszélni, a vizitdíj és a kórházi napidíj szerinte azt jelenti, hogy kétszer fizettetnek az emberekkel ugyanazért. Sokan nem tudják másodjára is megfizetni, ezért végletesen romlik a társadalom egészségügyi állapota. Ez pedig sokkal többe kerül az államnak, mint amennyit hoznak a vizitdíj bevételek. Arra a kérdésre, hogy miért és hogyan nyithat utat a népszavazás a sikeres jövőhöz, azt mondta, úgy, hogy az emberek nem csak a konkrét népszavazási kérdésekre, hanem a kormány egész eddigi politikájára nemet mondanak.

Moszkva nem tervez szankciókat Koszovó függetlenségének kihirdetése esetére. Közölte Labrov orosz külügyminiszter az Európai Unió külügyi vezetőivel folytatott tárgyalása után.

A szlovéniai Brodoban tartott találkozón azt mondta, nem hiszi, hogy az ENSZ biztonsági tanácsának ülésszakán sikerül megoldani a koszovói vitát, és hibának nevezte a függetlenség kikiáltását.

Évtizedek óta nem volt akkora sztrájk a francia közszolgálati médiában, mint ma. A tiltakozást

Nicolas Sarkozy elnök javaslata, a közszolgálati reklámmentesség váltotta ki. Rossz nyelvek szerint a lépéssel a francia elnök a kereskedelmi műsorszolgáltatásban érdekelt barátját szeretné segíteni. Nem mellesleg pedig rövidebb pórázra fogná a kijelentéseit kritikusan kezelő csatornákat.

Újabb gyanús haláleset Angliában. Az áldozat egy milliárdos, nem mellesleg pedig a grúz ellenzék vezéralakja volt. Hogy mi történhetett, egyelőre csak találgatni lehet, a véletlenek azonban furcsa hálót alkotnak. Nemes Gábor tudósít.

Olaszországban tömeges letartóztatási parancsot adtak ki félszáz emberrel szemben egy maffia ellenes akcióban. A dél-olaszországi Calabriában már 17 embert őrizetbe is vettek. Köztük 3 önkormányzati képviselő. Bűnszervezet létrehozásával vádolják őket.

Diós Judit összefoglalója. A parlament elé kerülhet a kormány következő 12 évre szóló energiapolitikai koncepciója. A gazdasági bizottság kormánypárt tagjai igennel szavaztak, míg az ellenzék tartózkodott. A képviselők csak a 15 pontból álló határozati javaslatról döntöttek. Atomenergiára a jövőben is szükség lesz. A koncepció a meglévő kapacitások fenntartását javasolja. Több képviselő is Paks bővítését pártolná, nem így a Greenpeace. A zöldszervezet aktivistái a képviselő irodaház melletti parkban csontváz jelmezbe öltözve nukleáris hulladéktárolókon doboltak. Így jelezték, hogy a nukleáris hulladéktárolás problémája megoldatlan. Rohonyi Péter kampányfelelős arra hívta fel a figyelmet, hogy a megújuló energiaforrások kihasználásával is biztosítani lehetne hazánk energiaellátását.

Sűrű köd nehezíti a közlekedést Mosonmagyaróvár környékén, valamint észak-keleten

Nincs baleset, de torlódnak a járművek az M7-esen a Balaton felé az érdi lehajtó előtt, az M0-áson pedig Szeged felé Halászteleknél.

Budapesten tart a délutáni csúcsforgalom, zsúfolt a Bocskai út, a Petőfi híd, a Lágymányosi hídon Pest felé araszol a kocsisor. Telített a Hegyaljai út, Erzsébet híd, Kossuth Lajos u. útvonal, és a Szent István körút, Margit híd, Margit körút útvonala is. Fővinform: Lorencz Pálma

A befejezésben beszélt a népszavazás következményeiről Orbán Viktor. Az igenek győzelme egy új korszakot nyithat az országban, Magyarország elindulhat a változás útján. Ilyenre még nem volt példa Magyarországon, hogyha márc. 9-én az igenek lesznek többségben, akkor az emberek a kormánnyal szemben érhetnek el sikert. Ez csak az első lépés lesz a változás útján, hogy hány kell még, az az embereken múlik, és attól függ, hogy hányan mennek el népszavazni márc. 9-én.

Embercsempész próbált menekülni Kübekházán, akinek kocsiján 5 szerb állampolgár volt. A zöldhatáron keresztül érkező szerbeket még az este lefülelték, a sofőr azonban elmenekült, de ma őt is sikerült elfogniuk a rendőröknek.

Piliscsaba mellett kiirtottak 2 hektárnyi erdőt, ezért feljelentést tett két civil szervezet természetkárosítás miatt. A falopásra lakossági bejelentés hívta fel a figyelmet. Egy magánkézben levő erdő értékes 50 és 100 év közötti cservölgyei váltak a pusztítás áldozatává. A területre állítólag szállodát akartak építeni, de mivel a hely a budapesti ökológiai védelem része, eleve kizárt a beruházás lehetősége is.

Élő kapcsolás: Orbán Viktor 10. ország értékelő beszédén köszönetet mondott Mádl Ferencnek amiért felemelte szavát az egészségügyi rendszer privatizációja ellen. A pozitívum, hogy 2007-ben társadalmi egyetértés lett. Az emberek csalódtak az elmúlt 6 év kormányzásában, és ezért sikerre van szükségük. A jövő igennel kezdődik, ez lett az új szlogen.

A biztosítási törvényt elfogadták, 2008 ápr. 1-jén bevezetik az új rendszert.

Horváth Ágnes kormányszóvivői sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy a reformoknak köszönhetően csökkentek a gyógyszerárak, 20 milliárd Ft többlet jön be a vizitdíjból és az egészségügyi napidíjból, létrejött a biztosítás felügyelet ami a betegek érdekeit védi. A Fidesz nem látja ennyire pozitívan a dolgot: számos gyógyszer drágult, orvosok százai akarnak külföldre menni, szétrombolták a kórházak struktúráját.

Budai Bernadett bejelentette: több államtitkári poszton is személyi változás lesz.

Csizmár Gábor, a miniszterelnöki Államhivatal elnöke lesz, a közigazgatási és jogi szakmai munkát Tordai Csaba irányítja majd, Gillián György külügyminisztérium szakállamtitkára lesz, Simon Gábor szociális tárcához kerül, Keller László lesz a pénzügyi államtitkár, valamint Baja Ferencet az elektronikus központ kormánybiztosának nevezik ki.

900 millió Ft-os csalási kísérlet: ”kaptár modell”. 140 vállalkozás bevonásával informatikai eszközökre akartak beruházni, de a valós összegnél jóval magasabbat tüntettek fel árként a pályázatban.

Zuschlag János vallomást tett, aki 75 millió Ft-ot nyert fiktív alapítványokon keresztül.

Pénteken sztrájkba lépnek a vasutasok. Csütörtökön tárgyalnak, ha nem sikerül megegyezni, pénteken munkabeszüntetés lesz. A BKV egy közleményben cáfolja, hogy távozna a vezérigazgató és a kommunikációs igazgatóhelyettes. Csak annyi biztos, hogy vizsgálat indul a használt buszok vásárlására kiírt tenderrel kapcsolatban.

Etikai vizsgálat indul Köteles Péter ellen. Köteles Péter az SZDSZ Borsod megyei elnökét vádolta azzal, hogy néhány tagot rábeszélt, szavazzon Kóka Jánosra.

Orbán Viktor beszédének folytatásban kifejtette, hogy mi kell a sikerhez: egészség, tudás és felelős kormányzás. Mindezeket a népszavazási kérdésekkel kapcsolatban mondta. Az egészségügyről szólva Európában Magyarországon fizetik a legtöbb adót és járulékot, ezért tisztességtelen ingyenes egészségügyről beszélni, a vizitdíj és a kórházi napidíj szerinte azt jelenti, hogy kétszer fizettetnek az emberekkel ugyanazért.

Moszkva nem tervez szankciókat Koszovó függetlenségének kihirdetése esetére.

Évtizedek óta nem volt akkora sztrájk a francia közszolgálati médiában, mint ma. A tiltakozást Nicolas Sarkozy elnök javaslata, a közszolgálati reklámmentesség váltotta ki.

Újabb gyanús haláleset Angliában. Az áldozat egy milliárdos, a grúz ellenzék vezéralakja volt. Hogy mi történhetett, egyelőre csak találgatni lehet.

Olaszországban tömeges letartóztatási parancsot adtak ki 50 emberrel szemben egy maffia ellenes akcióban. Már 17 embert őrizetbe is vettek, köztük 3 önkormányzati képviselőt. Bűnszervezet létrehozásával vádolják őket.

A parlament elé kerülhet a kormány következő 12 évre szóló energiapolitikai koncepciója. A gazdasági bizottság kormánypárt tagjai igennel szavaztak, míg az ellenzék tartózkodott. A zöldszervezet aktivistái a képviselő irodaház melletti parkban csontváz jelmezbe öltözve nukleáris hulladéktárolókon doboltak. Így jelezték, hogy a nukleáris hulladéktárolás problémája megoldatlan.

Élő kapcsolás: Orbán Viktor befejezte évértékelő beszédét. Beszélt a népszavazás következményeiről, valamint, hogy Magyarország elindulhat a változás útján. Ilyenre még nem volt példa Magyarországon, hogyha márc. 9-én az igenek lesznek többségben, akkor az emberek a kormánnyal szemben érhetnek el sikert.

Még mindig tart az influenzajárvány. Zala kivételével minden megyében és a fővárosban is csökkent a betegek száma, mondta Csuhány Ágnes az ÁNTSZ főorvosa. A szakemberek azonban még mindig indokoltnak tartják a védőoltást.

Piliscsaba mellett kiirtottak 2 hektárnyi erdőt. A falopásra lakossági bejelentés hívta fel a figyelmet. A területre állítólag szállodát akartak építeni.

Tartalomismertetés: Szerdáig biztosan zakatol a vonat - nem sztrájkolnak, egyeztetnek

Nem lesz vasutassztrájk, közvetítőt kértek fel az álláspontok közelítésére

Részletek Böti Attila: Herczog László fog szakértőként közvetíteni a vasúttársaság és a szakszervezet között. Erről és a sztrájk további 5 napra, a közvetítő tárgyalások idejére szóló felfüggesztéséről állapodtak meg a felek. Gaskó István VDSZSZ elnök elmondta, követeléseik változatlanok, minden vasutas kapjon fejenként nettó 250 ezer forintot a MÁV-Cargo privatizációs bevételéből, további 10 százalékos béremelést.

Oka: július 1-től bevezetik az elektronikus cégeljárást, a vezetőség úgy véli nincs meg a kellő infrastruktúra a működéshez.

Részletek Nánási Anikó: Interjú Gatter Lászlóval. A minisztérium szerint működik a rendszer, nem értik az aggodalmat.

Keleti Miklós (Brüsszel): A magyar privatizációs törvényt évek óta vizsgálja Brüsszel. Időközben Magyarországon módosították a jogszabályt, de a bizottság nem tartja ezt elégségesnek. Charlie McCreevy illetékes európai biztos: a 90-es években hozott és később módosított privatizációs törvényt illeti, erről várják a luxemburgi bíróság ítéletét. Lex-MOL kapcsán annyit mondott, hogy jelenleg tanulmányozzák a magyar kormány válaszát, amelyet a bizottság kifogásaira küldött. A döntés később várható.

A VPOP már nyomoz a több százmilliós csalás ügyében. Europartner City Centrumról van szó, amely 140 hazai kisvállalkozást igyekezett összevonni. A részletekről Deli Kriszta számolt be. A Vám-és Pénzügyőrség nem várta meg a rendelkezésre álló három napot, hanem már ma megindította a nyomozást, a 900 millió forintos csalással vádolt pályázatíró cég ellen. Interjú Sipos Jenő, a VPOP szóvivőjével. A Fejlesztési Ügynökség munkatársainak az tűnt fel, hogy a pályázatíró cég és körülötte 140 mikro- és kisvállalkozás azonos tanúk aláírásával és ugyanazt a telephelyet megjelölve adta be a dokumentumokat. A csalással vádolt pályázatíró vállalkozás ügyvezetője, nem kívánt nyilatkozni.

Új összeférhetetlenségi törvény. Az állami és önkormányzati vezetők hozzátartozói nem indulhatnak sem hazai, sem uniós pályázatokon. Összeállítás: Sipos Ildikó.

A törvény egyelőre csak azt zárja ki, hogy a kedvezményezett és a döntéshozó nem élhet közös háztartásban. Az új szabályozás azonban ennél lényegesen szigorúbb lesz és április 1-én lép hatályba.

Indul a belső vizsgálat az SZDSZ-nél. Belső vizsgálat indul a Szabad Demokraták Szövetségénél tisztázandó, hogy mi történt Kóka János elnökké választásakor. Köteles Péter állítását vizsgálják, miközben vannak, akik új elnökválasztást emlegetnek. A küldöttgyűlés jelenléti ívén – az állítások szerint - hamis aláírások voltak. Fodor Gábor is csak annyit mondott az elmúlt napokban, hogy nem tervez jogi lépéseket és nincs a pártban legitimációs válság.A belső etikai vizsgálatot Jüttner Csaba, a párt Szabolcs megyei elnöke vezeti.

Visszavette az OEP a Veszprém megyei kórházak támogatását. Visszavonta az OEP a Veszprém megyei kórházaktól a 2006 végén megítélt támogatást. Hogy miért , arra nem kaptak magyarázatot, sőt alig tűnt fel, mert például a megyei kórházban mindig változik a havonta érkező összeg.

Közérdekűek a Gripen-szerződés adatai és azokat ki kell adnia a tárcának - így döntött a bíróság. 200 milliárd forintot kellett elköltenie a Gripen cégnek hazánkban úgynevezett ellentételezésként, amiért a magyar állam tőlük rendelt vadászgépeket. Erről a pénzről eddig nem lehetett eddig tudni, mire fordította a vállalat. A Gazdasági Minisztérium nem árulta el. Arra hivatkoztak, hogy a svédek üzleti titkait védik. A Fővárosi Bíróság azonban ma úgy döntött: ki kell adnia ezeket az adatokat a tárcának. Pataki Árpád bíró indokolásában azt mondta, a Gripen-szerződés közpénzeket érint, vagyis az adatok közérdekűek. Bebizonyosodott, hogy üzleti titkokra hivatkozva nem titkolhatók el közérdekű adatok. / Rovó Attila/

Féltagságot kapott a SMER. Az Európai Szocialisták Pártjában helyreállították a Smer szlovák vezető kormánypárt ideiglenes tagságát. A döntés ellen csak a magyar, a francia és a belga tagpárt szavazott. A Robert Fico vezette Smer nem volt állandó tagja az európai szervezetnek, ideiglenes tagságát azért függesztették fel 2006 őszén, mert a párt kormánykoalícióra lépett a szélsőséges, rasszista nézetektől sem mentes Szlovák Nemzeti Párttal. Kötelezettséget vállalnak arra, hogy mindent, amit az Európai Szocialista Párt az elmúlt 18 hónapban felvetett, azt be fogják tartani a kisebbségi jogoktól kezdve az idegengyűlöleten át a rasszizmus minden formájának elítélésén keresztül. Ezek alapján végül úgy ítélte meg a párt vezetése többségben, hogy visszaveszik őket feltételesen. /Haják-Szabó Mária (Pozsony), Keleti Miklós (Brüsszel)/

Elbúcsúztatták Tom Lantost. A washingtoni Kongresszus épületében elbúcsúztatták Tom Lantos magyar származású amerikai képviselőt.

Eltemették Nagy Erzsébetet. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra Nagy Imre mártír miniszterelnök lányát. A temetésen megjelent a politika és a közélet több ismert személyisége.

Putyin utolsó elnöki sajtótájékoztatója. Putyin elnök utolsó, sorrendben hetedik, éves nagy nyilvános nemzetközi sajtóvitáját tartotta Moszkvában. Abszolút sikersztoriként, a széteső orosz állam újrateremtéseként értékelte 8 éves elnökségét Vlagyimir Putyin és visszautasította azt a feltételezést, hogy valószínű utódja Medvegyev lényegesen változtat majd az eddigi politikán. /Nemes Gábor/

Szerb nem a még ki sem mondott függetlenségre. Koszovó függetlenségét még ki sem kiáltották, máris semmisnek nyilvánította a szerb kormány. A határozatról kiadott belgrádi közlemény kimondja: Koszovó átmeneti hatóságainak eljárása érvénytelen és semmis, mert sérti Szerbia területi épségét és szuverenitását.

Tömegverekedés Nyírmihálydiban. A faluban két régóta haragban lévő család 25 tagja támadt egymásra. A rendőrök figyelmeztető lövésekkel fékezték meg a tömeget.

Ismeretlen eredetű anyag a gyógyszertárban. Ismeretlen eredetű anyagot találtak az egri kórház intézeti gyógyszertárában. A dobozon "Brómcián" felirat olvasható, ám az ott dolgozók nem tudják, hogy miként került a gyógyszertár hűtőkamrájába az anyag. A doboz tartalmát vizsgálják.

2008. február 15-én hallgattam a Kossuth Rádiót 17- órától. Sajnos az Esti Krónikát nem tudtam meghallgatni.

A beszélgetés témája az „Ülj le hatodiknak mozgalom” volt, melyben Tevál Imrével beszélgetett Gellért András. A mozgalom lényege a metrókon lévő hatszemélyes padokról indult, melyet a szerző nem nézett jó szemmel, ugyanis zavarta, hogy a hatszemélyes ülőhelyet nem használják ki az emberek, mert van, hogy négy ember olyan mértékben elfoglalja, hogy más nem is tudna elférni ott, akár a csomagoktól, akár azért mert nem húzódnak össze.

Tevál Imre azt szeretné elérni ezzel a művével, hogy figyeljünk jobban embertársainkra, és vegyük észre, hogy nem egyedül vagyunk ezen a világon. Nekem ez az adás nagyon tetszett, mert én is hasonlóan vélekedem erről a témáról.

A Krónika c. hírműsor a Kossuth Rádió profiljából kifolyólag engedelmeskedik a közszolgálatiság „elvének”: tájékoztat – objektíven (minden oldalról), lényegretörően, de háttér- ill. kiegészítő információkat is belefűzve. Elvontabb értelemben tanít is: az eseményeket úgy mutatja be, hogy egy kissé tudományosan is ábrázol. S szórakoztat: a száraz tények mellett van benne érzelem, hangulat – a jóízlés („hírízlés”) határain belül. Mindezen eszközöket, hatásokat a mellé párosuló fizikai-technikai lehetőségek teremtik meg, erősítik, gátolják a televízióval vagy a sajtóval szemben, s így megszületik a sajátos, kizárólag a (közszolgálati) rádió médiumára jellemző hírközlés.

A febr. 17-ei Esti Krónikán kiváltképp lelehet vezetni mindezen tényezőket. A világtörténelem egyik jelentős pillanata esett meg: du. kikiáltották Koszovó szuverenitását, Szerbiától való függetlenségét. Már rögtön a műsor legelején érezzük a történés fontosságát: a felkonferáló leadek majdnem teljes egésze erről a témáról szól, s végül csak 2 más, máskor talán főhírnek számító anyagot vezet fel a műsorvezető, vagyis a szerkesztő úgy döntött, ez a téma „visz és letaszít” mindent. Az adás felkonf része tulajdonképp önmagában is megfelelne egy komplett híradásnak, hisz a műsor összes témáját ismerteti, a lényeg elhangzik, s ami ezután jön, az informatív részletezés.

Main, body, ismétlés – az összes anyag általános felépítése. A legnagyobb hírértékű témával kezdik: „ma megtörtént az a nagy valami!”. A felvezetés rövid és ütős: mi, mikor, hol, ki… Egy mondatban. Utána jön a BBC bejátszása: a kikiáltás folyamatát, a közvetítést (háttérzajokkal és az eredeti nyelvvel együtt) sugározzák. Hitelesség, aktualitás, publicitás (te is hallhatod ezt a nagy eseményt!! – ráadásul angolul: nemzetközi érvényű). E rövid közjáték után jön a 2 rövid mondatos háttér, majd a magyar helyszíni tudósítót kapcsolják: a műsor elején először a helyzetet, szituációt, az utca emberét, jelenlegi hangulatot, érzelmeket ábrázolják, a „most”-ot, s a mélyebb, politikai-társadalomtudományi kérdéseket, vagyis a jövőt csak ezek után. A tudósítás „szenvedélyes”, sportközvetítéshez hasonló tömör és sokmondatos (ölelkező emberek, népiruhások, örömkönnyek, ünneplés, mögötte hallani mindezeket): a hallgató is átélheti. Ha térben nem is, de időben elutazunk Koszovóba, és mi is ujjongunk.

De! A pro után jön a kontra. Szerbia nem ismeri el a függetlenséget. Szintén rövid tényismertetés, majd újvidéki helyszíni tudósító. A szerb elnök eredeti, lefordítatlan beszéde 1-2 másodpercben (in medias res – nem elejétől s nem végig), majd jön a tudósító fordítása. Majd mégegy bejátszás, s mégegy fordítás, s megint egy bejátszás, megint egy fordítás – kifejti a témát, realisztikumot erősítve. A végén mond egy plusz információt, ugyanakkor visszautal az eredeti témára.

Eddig a szóbanforgó államok voltak terítéken, most a külpolitika következik. EU-s hírek, reakciók – tudósító Brüsszelből. Mivel itt nem lehetséges hangbejátszás, ő ismerteti a tényeket. Ezt ugyan megtehetné a bemondó is, de nem sokkal hihetőbb, ha olyan személytől halljuk, aki mégiscsak a helyszínen tartózkodik?

A hírszerkesztés koncepciója: Koszovó/Szerbia – külföld – Magyarország. Itt is megvalósul az objektív tájékoztatás, de hazánk értelemszerűen azért kerül csak a 3. helyre, mert világeseményileg mi csak korlátozottan vagyunk érintve, pici ország vagyunk, de azért a rádió is, a hallgató is magyar. Vagyis kell információ arról, hogy ennek mi a visszhangja nálunk. Hazai pártok – baloldal és jobboldal.

Azonban a szerkesztő nem csak a földrajzi elhelyezkedés lineárisát követte: vélemény-ellenvélemény dualitása is szerepet játszik a műsor kialakításában. A glóbusz nagy nációinak és hazánk eddigi reakciói csak pozitívak voltak. Kell a másik pólus is: Oroszország nem örvend a fejleményeknek. Megint tudósító, hangbejátszás, fordítás.

Ok-okozati levezetés: az elhangzottakból (Oroszo. fél az esetleges további függetlenségi törekvésektől) következik, hogy a szerkesztőnek erre kell példát szolgáltatni. Abházia és Déloszítia is „válni” akar: ennek érdekében egy nemzetközi jogásszal készítenek telefonos interjút, észérvekkel kommentálja a jelenlegi és a közeljövőben esetleges történéseket.

Ezután jön a téma háttér (kevésbé fontosabb) része: menekültek Magyarországon. Ezzel az információval a híradás tematikailag visszatér hazánkba, s mintegy előkészíti a következőket, az immár kifejezetten itthoni relevanciájú híreket. Mindezt a műsorvezetőnő „Esti Krónika” mondat is erősíti – elválasztó elem.

Hazai infó: a Fidesz ellenzi Draskovits Tibor igazságügyi miniszternek való lehetséges kinevezését. Itt már nem akadály a nyelv, az érintettek önvalójukban is megtudnak szólalni egy interjúban: Varga Mihály Fidesz-alelnök beszél. Itt is objektivitás: a védekező fél, jelen esetben a kormányszóvivő is ugyanannyi időkereten belül ( kb. 1-1 perc) válaszol.

Pár szó (a műsorvezető felolvasása) a népszavazással kapcsolatos újabb fejleményekről, de mivel kevésbé jelentősek, csak egy vita elméleti konfliktusai a téma, (a jelen koszovói helyzet miatt) nem kap kiemelt szerepet. Ugyanígy egy máskor nagyobb médiatetszésnek örvendő esemény is: a miniszterelnökről téves információkat közölt egy internetes hírportál.

A nehezebb témák után egy könnyedebb: környezetvédők felvonulása Budapesten. Hangok, zajok, felvonulók rövidke nyilatkozata – helyzet- és hangulatrajz, majd rövid ismertetés. Brómcián az egri kórház gyógyszertárában – itt már csak a műsorvezető olvas fel, s véget is ért az adás, rövid időjárás, útinform, fővinform, lottónyeremények, stáblista, elköszönés – 17:49.

Az Esti Krónika 17:30-kor kezdődik, pontban, minden nap (periodicitás). Egy-egy anyag 1,5– 2 -2,5 percet tölt a műsoridőből, a téma fontosságától függően. Ennél a konkrét adásnál azonban ez megkérdőjelezhető: valójában egy témát bontottak le 8 kisebb alegységre - ezen kivételes esetben szükséges is. E szempontból az adás 2 részre oszlik: Koszovó és magyar hírek. Pontban a műsor felénél, 17:40-kor történik ez az előre időmeghatározott váltás. Ezután 6 perc hírek, majd 3 perc járulékos infó: 17:49-kor fejeződik be, hogy 50’-kor kezdődhessen a következő műsor. Pontos, precíz, decens szerkesztés.

A műsornak 2 bemondója van, László Judit és Szakonyi Judit, akik felválta olvassák fel a híreket, ill. a műsorvezetőt (László Judit felkonf szavait) kiegészíti a társa a tudósításoknál, bővebb háttérinformálásnál. Beszédük világos, érthető, ügyelnek a hangsúlyra és a helyes kiejtésre, valamint orgánumuk is kellemes, búgó – szimpatikus, intimen befogadható.

Mivel rádióról van szó, kiemelt és kizárólagos szerepe csak a hangzásnak, a hangnak van. Érzékeltetni kell azt is, amit nem látunk (lásd: tudósítások). Magának a műsornak a zenéje egyszerű, ütemes, figyelemfelhívó és komoly: amilyen majd a műsor lesz. Elválaszóelemként is ugyanezt a szignált, de rövidebb formátumban használják. Zene összesen 3-szor jelenik meg: a főcímnél, a közepén az elválasztásnál és a végén, a búcsúzásnál – inkább tartalommal töltik ki a műsoridőt.

Mindezekből kiválóan leszűrhető, hogy a szerkesztő, Nagy Iván Zsolt a közszolgálatiság intézményét nem hazudtolta meg. A hírszerkesztésnek volt dramaturgiája, a tényeket hatás-és ellenhatás, kicsi és nagy keretében tette közzé – médiaművészet(!?). A közérdeket szolgálta, és noha nem volt „száraz” műsor, azért nem is bulvárral szórakoztatott. Ez az érzelemkifejezés azonban elkerülhetetlenül velejárója a rádiózásnak, hisz álló vagy mozgókép hiányában ábrázolni sem tudna. Jellemzője a minden más médiumot háttérbe szorító gyorsaság, azonnaliság, térbeliség - a rádió bekopogtatja a világot a lakásunkba. De vajon tényleg az egészet? Ha most nem lett volna Koszovó, olyan témák is bekerültek volna, amik lehet, hogy ezáltal soha nem fognak. Vagyis akkor ezek a most be nem került dolgok nem is olyan fontosak? De akkor más alkalommal miért kerültek volna bele? Vagyis akkor most mi az esszencia, mi a haszontalanság? Mi igaz, mi hamis? Ennek a kérdésnek a megválaszolása viszont már nem ránk, hanem a filozófusokra és médiakutatókra hárul.

A bevezető általános érdeklődésre számot tartó, teljes mértékben politikai híreket vonultat fel.

A hírblokk belföldi eseménnyel nyit, a vasutas sztrájk sokak napirendjére kihathat, sokakat érdekel is ennél fogva. Majd belpolitikai és gazdasági vonatkozást egyaránt felmutató hír jön a gáz áráról, mely fontosságát jelzi, hogy Lendvai Ildikó mondata szállóigévé vált („Még egyszer mondom, lassan: nem lesz gázár-emelés!”), és mindig heves csörte tárgya a két rivális oldal közt. Maradunk belpolitikai vonalon, Gyurcsány Ferenc, fontos ember fontos szavak, majd átevezünk a választási csalás viharos vizeire, pláne kisebbséggel fűszerezve abszolút érdekes, ez a két hír pompásan előkészíti a terepet a népszerűségi mutatók friss adatainak, vagy talán az koronázza meg az előzményeket.

Külföld: német adócsalási ügy, zsíros konc, politikusok is terítéken vannak. Koszovó függetlensége is forró téma, pláne ha az orosz (ellenző) vélemény hangzik el róla. Amerika megint konfliktusba kerül az oroszokkal véleménykülönbség miatt. Majd a koszovói nagykövetség-gyújtogatás jön soron, aztán az iráni atomprogram, végül egy lezuhant b-2-s, most már csak 20 van belőle.

Belföld újra: a jegybanki alapkamat nagyon lényegi kérdés, rengeteg területre kihat, és számos folyamatot befolyásol. Aztán egyéni hőszabályzók, hát ez is sokakat érint, jó tudni a részleteket. Löszfal: hát, magára vessen, a Balatont se veszi körbe télen rendőrsorfal, hogy be ne szakadjanak a jégen a bemerészkedők.

A politikai hírek esetében az oly kényes kiegyensúlyozottsági kérdés most nem merül fel, mert nincsenek nyilatkozatok, melyekkel szemben az ellenérdekelt félnek is megszólalási lehetőséget kellene biztosítani.

Összességében jól összeválogatott, szép ívű, korrekt munka.

Egy tévéhíradó és egy rádiós krónika összehasonlító elemzése

Elemzésem tárgyául egy közszolgálati rádió és egy kereskedelmi tévécsatorna műsorát választottam. Egyrészt feltárom a műsorok általános felépítését, ezt követően, a hírműsorok egy adott napon összeválogatott témáit jelölöm meg. Szerény kísérletet teszek arra, hogy a tudatos szerkesztés és témakifejtés mélységeit és magasságait megkeressem.

Vezető hír – megközelítés több lehetséges szempont szerint, interjú részletekkel, összefoglalókkal

Rövid hír egy kevésbé szövevényes témában (tekintettel a hallgatók figyelem összpontosítására)

A vizsgált napon, a vezető hír, a súlypontos téma, a magyar-orosz szerződés aláírása volt, a Déli Áramlat gázvezeték építésével kapcsolatosan.

-Egy tudósító a helyszínről jelentkezett, aki összefoglalta az orosz és a magyar miniszterelnökök állásfoglalását, közben idézeteket hallhattunk hangfelvételről.

-Egy másik megközelítése a témának, amikor a riporter a magyar érdekeket igyekezett átláttatni a Pénzügyminisztérium sajtóközleménye alapján.

-Ezt követte egy független gazdasági szakértő véleménye, majd egy riporter az ellenzék részéről Orbán Viktor (FIDESZ) véleményét tárja elénk, majd a kormányzó párt részéről

Mesterházi Attila (MSZP) reagálása következett az egykori miniszterelnök gondolataira.

-Brüsszeli Energiaügyi Bizottság hozzáállása a kérdéshez, Kálkosi Csaba brüsszeli koordinátor ismertetése alapján.

A fentiekből kitűnik, hogy az adott témát a lehetséges összes oldalról megközelítve bemutatta a műsor, objektív híradásra törekedve, hallgatóságára bízva az állásfoglalást az adott kérdésben.

A témához kapcsoló következő hír, az árpilis elsejétől tervezett 6%-os gázáremelés. Ennek kapcsán a riporter a hivatal, a parlament és egy független energiakutató szakértő véleményét is kikérte, majd statisztikai adatokkal, példákkal mutatta be hallgatóinak, várhatóan milyen anyagi terhet jelent ez a lakosságnak. Az energia árváltozásokat világpiaci viszonylatban is ismertette, mintegy nemzetközi szinten is elhelyezve az adott problémát, így adva objektívebb képet a problémáról. A riporter, az adott híren túlmutatva, riportalanyait arról is faggatta, milyen mértékű áremelés lenne indokolt, s ahhoz képest milyen várható még a közeli jövőben.

Nekem ez a riport azért tetszett, mert egy ilyen, mindenkit érintő, húsbavágó kérdést úgy tudott a riporter „tálalni”, hogy ezt a témát nem pusztán tényszerűen közülte, hanem megmutatta a hallgatóknak, hogy az intézkedés miért volt szükségszerű, de oly módon, hogy a következtetés levonása mégis a hallgatóra marad.

Rövid hír egy gazdasági bűncselekményről, taxi kartell után nyomoz a rendőrség…

Ez a rövid, pár mondatos hír pusztán tényközlő volt. Úgy gondolom, hogy ennek valóban itt volt a legjobb helye a Krónikában, ugyanis a korábbi két, viszonylag hosszú kifejtős téma után csökken a hallgatóság figyelme.

Ismét súlypontos téma. A Fővárosi Közgyűlés üléséről, Budapest költségvetésének megtárgyalásáról „leléptek” a koalíciós párt képviselői, magukra hagyva az ellenzékből bekerült tagságot. Az ellenzék megszólalói képviselői felháborodásuknak adtak hangot.

Itt jegyezném meg, hogy míg a hírműsor korábbi blokkjai objektív, minden oldalról megközelítve, egyformán súlypontozott, a megszólalók hanghordozása a tárgyilagosságot sugallta, addig az adott témát körüljáró riporternő az összegzésébe olyan mértékben vitte bele saját felháborodását sugalló érzelmeit, hogy a műsorvezető szinte félbeszakítva őt lépett át a következő témára. Függetlenül az adott témától, a honatyák etikus vagy etikátlan viselkedésétől, a következtetést, a helyzet minősítését a hallgatókra kellett volna hagyni. A riporter hangja oly mértékben volt tele szenvedéllyel, hogy azt nem lehetett nem észre venni.

A honatyák munkájához kapcsolódó téma, hogy Sólyom László köztársasági elnök, nem szándékozik egyeztetni a parlamenti pártokkal, az ombudsman-jelöltjeiről. A riporter mikrofonja előtt Sólyom László elmondta indokait, majd megszólaltak a parlamenti frakcióvezetők is, akik elmondták ellenérveiket, végezetül Sólyom László reagált az ellenérvekre.

Úgy gondolom, hogy ezt a témát is a teljesség igényével járta körbe a riporter. Talán az, hogy Sólyom Lászlónak a végén módot adott az ellenérvek lereagálására, az talán azért is fontos a hallgatónak, mert nagy szüksége van a magyarságnak arra, hogy érezze, az általában magukat fedhetetlennek koránt sem mondható honatyák között egy biztosan van, akit az esélyegyenlőség és az igazságosság megtartása vezérel.

A parlamenti munkához kapcsolódik szintén a következő, immáron csak hír arról a sajtóközleményről, mely csak tényszerűen tudatja, hogy a képviselők költségtérítésével kapcsolatos gazdasági vizsgálat megállapította, hogy nem történtek visszaélések a honatyák részéről.

Szomorú hír az orvostudomány világából: Meghalt az első műszíves beteg Magyarországon. A műsorvezető ismerteti a hírt. A riporter megszólaltatja az orvost a történtekről, majd ő maga összefoglalja az előzményeket, ezt követően egy kardiológus a szövődmények lehetőségeit taglalja, mely után a riporter statisztikai adatokkal szolgál annak érdekében, hogy a hallgató helyre tudja tenni magában ezt az információt.

Megállapítható, hogy a riporter megfelelő módon feltárja a tényeket, a kockázati tényezőket, statisztikai adatokkal alátámasztva ismerteti, hogy a tudomány mai állása szerint, milyen valószínűsége van a beteg felgyógyulásának. Így minden információt a hallgatóság elé tár,

Bevezetendő, a közvélemény érdeklődését igencsak foglalkoztató témát, március 9-i népszavazást, a műsorvezető felolvassa azt a sajtóközleményt, melyben a vasutas dolgozók érdekképviselete bejelenti, nem lesz vasutas-sztrájk a szavazás napján.

Ezt követi az a hír, hogy bejelentette a minisztérium, hogy milyen összeget költ a kormány az ellenzék miatt, a „HÁROM NEM” tájékoztató ellenkampányra. Ez után FIDESZ-reagálás következik.

Ez a témakifejtés megint attól „gömbölyű”, hogy minden információt megkap a hallgató ahhoz, hogy saját véleményt alakíthasson ki e kérdésről.

Rövid hírek, tudósítások következnek itt külföldi politikai és közéleti eseményekről, a hazai közlekedésről, időjárásról és sportéletről - tényközlő megközelítésben.

Végezetül szeretném kiemelni a műsorvezető szerepének fontosságát, akiről eddig különösebben nem esett szó. Úgy érzékeltem, hogy ebben az élő műsorban egyfajta moderátor szerepet is betöltött abban az ominózus esetben, amikor a riporternő olyan nagyon belelovalta magát a témába.

További hírek a politika, a gazdaság, a társadalmi- és közélet, az oktatás, a környezetvédelem területekről, bűnügyi krónika.

-A vizsgált napon, ezen a politikamentességre törekvő csatornán, a vezető hír, a minden állampolgárt érintő gázáremelés.

-Ezt követte a magyar-orosz szerződés aláírása téma, a Déli Áramlat gázvezeték építésével kapcsolatosan.

-Kapcsolódott a hírhez: Orbán Viktor véleményezi a kormány önhatalmú döntését ez ügyben, s az MSZP-s Mesterházi Attila reagálását az egykori miniszterelnök megnyilvánulására. Ez után egy ismertetést láthattunk a gázvezeték építési terveiről.

-Ezt követően híradást láttunk az első magyar műszíves elhalálozásáról, egy faluban történt, titokzatos halálesetről, a kórházi ágyak kritikus mértékben lecsökkentett voltáról, egy járványügyi hírről.

-A műsorvezetők érdeklődésfelkeltő „beharangozója” egy sokakat érdeklő, a műsorban később kifejtésre kerülő témáról.

-Tudósítás Sólyom László köztársasági elnök és a frakcióvezetők találkozójáról. Itt is megszólalt mind a két fél, de azt követően összefoglalót is láthattunk az előzményekről.

-Híradás egy postásról, aki munkakörében követett el visszaélést, majd a rekordot döntő munkanélküliségről.

-Hírek a MÁV-val kapcsolatosan: sztrájkhelyzet, MÁV ingatlanok eladása.

-Hírek az oktatásügy területéről: sebfelelősöket képeznek ki az iskolákban, öko-iskolákat építenek uniós forrásból.

-A korábban beharangozott téma kifejtése: Sokan külföldi utazási irodákkal nyaralnak. Igaz-e, hogy a hazai utazási irodák lejelentik az APEH-nél, a 300 ezer forintnál nagyobb összegű befizetéseket?

-A műsorvezetők újabb, érdeklődésfelkeltő „beharangozója” egy sokakat érdeklő, a műsorban később kifejtésre kerülő témáról.

Hírcsokor külföldről, politikai eseményről, terrorizmusról, szerencsés és tragikus kimenetelű szerencsétlenségekről.

-A korábban beharangozott téma kifejtése: Rendőrségi hír egy debreceni ámokfutó motoros üldözésről.

-Híradás a Peckingi Olimpián majdan eredményesen szerepelő sportolóin díjazásáról.

Nem véletlen, hogy a rádiós elemzéshez képest, itt nem fűztem különösebben megjegyzést az egyes témákhoz. Ugyanis a műsor tényközlő stílusa, a pergő képsorok olyan mértékben lekötik a néző figyelmét, hogy csak többnyire befogadja az információkat, nem pedig mérlegeli. Hétköznapi hasonlattal élve, amikor egy ember úgy táplálkozik, hogy szinte nem is rágja meg az ételt, csak nyeli.

A fenti tartalomból részletes elemzésre szeretném azonban kiemelni a vezető hírként beszerkesztett, gázáremelésről szóló részt annak példázására, hogy a hang, a képi illusztrációk és a feliratok hogyan „támogatják” a közös mondanivalót.

2. Képen: Műsorvezető: A gázáremelés tényéről, mértékéről, határidejéről beszél. – azaz, tényeket közöl.

- Képen: Riportalanyok, a GKM szóvivő és az elemző elmondják, miért volt erre szükség, s mik a további kilátások ezzel kapcsolatosan.

-Képen: Gázmérő óra, beüzemelt gázkészülékek, pörgő gázóra, lakóépületek kívülről. Közben: Hangban: Műsorvezető arról beszél, milyen terheket ró a családokra az adott áremelés.

Összehasonlítva a két hírműsort egyértelműen kitűnik, hogy egységnyi idő alatt a televízióban több hírrel találkozhatunk. Ez azzal magyarázható, hogy míg a rádiózáskor az információ kizárólag egy úton, a hang útján jut el a hallgatóhoz, addig a néző számára ehhez még hozzá adódnak a képi illusztrációk és a feliratban közölt plusz információk is. Ez a 3 információs csatorna egyidejűleg működik, ezért rövidebb idő alatt kap egy eseményről teljesebb képet a néző, mint a hallgató.

A televíziós híradó esetébe úgy érzékeltem, hogy a hírek egymás utániságán kívül, a ráfordított műsoridővel nem súlypontozták a témákat. Vannak azonban nagyobb érdeklődést feltételező hírek, melyeket inkább a szenzáció tág fogalmába sorolnék, melyeket műsor közben nyomatékosítanak, előre jeleznek.

A rádió esetében időben is mérhető volt, melyik kérdést szándékoztak jobban körüljárni a műsorkészítők.

Mindkét esetben éreztem viszont, a lehető legtöbb információt kívánják velem, a hallgatóval, a nézővel közölni, ami az adott témában fontos lehetett.

A híradónál, a képi információk, a bevágott riport részletek, a megszólalók arckifejezése néha többet elárult egy helyzetről, mint a hallottak. Példának okán, amikor a hír arról szólt, hogy sokan fizetik be külföldön a méregdrága üdüléseket, mert félnek attól, hogy az utazási irodák elküldik a listát az APEH-hez, a megszólaló hivatalnok arcára kiülő kaján mosolyból, miközben azt mondta, hogy aki tisztességesen adózik, annak nem kell félni, levehető volt, hogy a cáfolat ellenére, nem jogtalan az állampolgárok aggodalma.

Itt szeretném” klasszikus” példának felhoznia a nem-verbális információkkal való mögöttes információközlésre az egyik, korábbi híradóban lement riportot. A híradás arról szólt, hogy működik egy hajléktalan családok gyermekei részére fenntartott óvoda. A riportban megszólaltak a gyerekek, szőkék, barnák, feketék. Beszéltek szörnyűséges, csöves életükről. A filmen, az utolsó snitt viszont azt mutatta, hogy a sok-sok apró roma gyerek egy sarokban ropja a táncot. Egyértelmű lett ugyebár a néző számára, hogy többség a kisebbség…

Mennyivel több eszköze van, mint látjuk, a televíziós műsorkészítőnek arra, hogy egy-egy” nem illik, vagy nem akarjuk kimondani” kényes témát finoman érzékeltessen!

A két híradó között különbség még az is, hogy míg néhány rádiós riportot oknyomozónak mondanék, addig a híradós riportokra a tényközlő jelző illik.

Nem lényeges különbség, de az időjárás jelentés és a sport hírek része a rádiós krónikának, a televízió híradójában ezek nincsenek, külön műsorként jelentkeznek.

Tartalmuk is hasonló, néha feltűnő volt az egyezés, valószínűleg ugyanazt az információforrást használják.

A legtöbbet a Déli áramlattal foglalkoztak, a rádió 10 percet, a tv 7 percet. Mindkét műsor azonos információkat, megszólalásokat, interjúkat használt fel. A rádióműsor igaz, hogy megadott minden információt, átfogó hírt adott, mozgalmas volt, sok interjúval, bejátszással, több műsorvezető és riporter megszólalásával, mégis sok volt a 10 perc. A tv-vel ellentétben a rádiónak nincs sok eszköze a figyelem lekötéséhez, és ez alatt az idő alatt az ember túlságosan elkalandozhat. Számomra már unalmassá vált.

Mindkét műsor rövid összefoglalóval kezd, címszavakban a hírekről, majd következik a műsor, zárásként pedig az időjárás. Ami nem egyezik: a Híradóban még egyszer elmondják az első címszavakat. A rádió az időjárás után rövid hírekkel fejezi be. Ezt követi a munkatársak felsorolása, amit a képi világ hiánya indokol. Ami feltűnő: a Krónika utána megint a hírek jönnek. Igaz, minden órában friss híreket mondanak, de elég érdekes megint hírrel folytatni.

Rádió: sok a riporter, a bejelentkező, nem csak felolvassák a híreket. Így próbálják a figyelmet felkelteni, és lekötni. Sok a felvett bejátszás, ezek nagyon rossz minőségűek voltak, ezen lehetne még javítani.

Hasonló a szerkezete egy-egy hírnek a két médiumban, a műsorvezető felvezeti, majd a riporter folytatja.

A rádiónál a férfi kapta a vezérfonalat, a nő rövidebb híreket mondott el. Fontos megint a figyelem felkeltés, a változatosság.

A TV-ben is inkább a férfi műsorvezető kapta a több szerepet, de itt nagyobb a munkamegosztás.

TV2: a kereskedelmi híradók figyelnek a kereskedelmi „hangulatra”, sok a bulvár hír, sok a figyelemfelkeltő cím. Sok az olyan hír, ami egy következő esti műsorra utal.

A műsorokban sok volt az interjú, a bejelentkezés, minden oldalt megkérdeztek, minden érintett szóhoz jutott. Mindkét műsor „korrekt” volt.

Számomra a rádió kicsit ingerszegény volt, sok dolog elvette a figyelmem, nem volt annyira élvezhető.

12.01: Krónika
Szerkesztő: Nagy Iván Zsolt
Műsorvezető: László Judit
Külpolitika: Király István Dániel

Évekig húzódhat a katonai lokátor építése a Tubesben. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen felfüggesztette a Tubesre tervezett katonai lokátor másodfokú építési engedélyének végrehajtását.

Környezetvédelmi okokból kérte a lakosság a felfüggesztést és a közeli vízlokátor közelsége miatt.

5-6 éve nem volt ilyen vihar Magyarországon, mint most a hétvégén. 20ezer bejelentés érkezett a lakásbiztosítóhoz (az AB EGONhoz). Az Önkormányzati Miniszter kárenyhítést ígér Dévabányának és Nagycenkjános településnek. A tűzoltókhoz rekordmennyiségű bejelentés érkezett. (3500)

Rekordszámú,több mint 70%-ot 50,4 millió szavazatot kapott a vasárnapi oroszországi elnökválasztáson Dmitrij Medvegyev. Medvegyev kijelölte miniszerterelnöknek Putyint. A csaknem végleges adatok, a szavazatok 97 százalékának feldolgozása alapján a kommunista Genagyij Zjuganov 17,8, a szélsőjobbos Vlagyimir Zsirinovszkij 9,4 százalékot, a Kreml által kreált ellenzéki jelölt, Andrej Bogdanov 1,3 százalékot szerzett.

Solyóm László köztársasági elnökünk kijelentette Izraelben, hogy a terror elleni küzdelemben szemmel kell tartani az emberi jogokat.

Az MTV déli hírek és a Kossuth Rádió hírek című műsorok összehasonlítása

Mint tudjuk az ember a televíziós hírekből vagy bármilyen műsorból, az információ elsajátítását és megértését 70%-ban a képiségen keresztül és csak 30%-ban a hallottak alapján jegyzi meg. Ezért a televíziós hírközlés előnyt élvez a rádióssal szemben. Ennek ellenére objektívebbnek tartottam a rádióban hallottakat, lényegre törőbb volt. Miután a hallgató csak a hallottakra támaszkodhat a rádió esetén, ezért nagyon fontos az objektivitás és a lényegre való fókuszálás, ha ez nem így lenne, elkallódna a mondanivaló, és szinte érthetetlen és lényegtelen zsúfolt információhalmazt kapna a hallgató.

A televíziós megértésben óriási segítséget nyújt a képiség, ami további segítséget nyújt a nézőnek az információ befogadása kapcsán. Sokkal alaposabb és nehezebb munkát igényel egy rádiós hírszerkesztés, mint egy televíziós. A rádiós hírbemondónak olyan körülményeket is közzé kell tenni, amelyet esetleg a tv-ben egy képpel pótolnak, és szinte említésre sem kerül, mert a képek helyettesítik, ezen szavakat. A rádióban minimális a bulvár, minőségi nyers híreket kapunk, addig a televízió gyakran közöl szenzációszerű eseteket.

Azonban nagyobb hangsúlyt tud adni a televízió, mint a rádió a képek segítségével. Ilyen például egy háborús helyzet, jelen esetben az Izraeli esetek, amelyről meghökkentő képeket tudnak a néző elé tárni. Hasonló a napokban Magyarországon végigsöprő viharkárokról bemutatott kép. A szemléltetés helyett a rádióban csak a számszerű adatok adhatnak segítséget az eligazodásban, a többi a hallgató fantáziájára van bízva.

Vannak olyan hírek, amiket az abban nem járatos ember számára nem tud visszaadni a rádió.

A televízió nagyobb érzelmeket válhat ki, és a távoli eseteket, ami hazánktól távol történik közelebb hozza.

Ezek ellenére mind a kettő esetben voltak kézzel fogható előnyök és hátrányok.

Míg a televízió szemléletesebb lehet, és közelebb hozhatja az információt, addig a rádió objektívebb lehet, és kevéssé képes befolyásolni a közönséget.

A két hírműsort egy napon sugározták tartalmuk részben azonos ennek ellenére tartalmi és szerkezeti eltérések vannak köztük.

Mindkét műsor azonos témakörrel kezdődött, „a gázos” hírekkel. Ennek ellenére már itt eltérés mutatkozik a hírek összetételében, a Kossuth rádió első helyen a Déli áramlatról szóló szerződés aláírását emelte ki első helyen, míg a TV2 fő hírként a gázáremelésről tudósított, és ezután tért ki a gázvezeték ügyére. Magát a gázáremelést a TV2 részletesebben, szemléletesebben közölte mint a Krónika. A hírekben megszólaló interjúk a Krónikában hosszabban kevesebb részben, míg a Tényekben rövidebben több részben hangzottak el. Az érthetőség szempontjából szerintem előnyösebb a tények struktúrája, mivel a megszólaltatott alanyok általában szakirányú dolgokról beszélnek ezért tagolatlanul nehezebben érthetővé válhat a hallgató számára.

Mindkét hírműsor egyik közbenső híre az első magyar műszíves, illetve annak halála volt ezt a hírt mindkét hírműsor hasonló részletességgel mutatta be itt a fő különbség a képi megjelenítés és annak hiánya volt. A Tények a hír alatt végig a műtétről készült képeket sugározta, így sokkal szemléletesebbé téve azt.

A rádió másik hátrányossága, hogy az egymást követő hírek elválasztása nehezebben megoldható. A tv műsor minden hír elején kiírja az aktuális szalagcíme a képernyő alsó részére, ezzel is megkönnyíti a nézőnek a hírek elválasztását. Még könnyebb a helyzet, ha bejátszás is van a hírekben, mert ilyenkor a stúdióba való visszakapcsolással még inkább felfoghatóvá válik a hírek közti átmenet. A rádióban ezzel szemben az egyetlen lehetőség a szeparálásra egy úgynevezett wish használata. A krónika ezzel az egyetlen lehetőséggel sem él, ezért a hírek összefolynak, érthetetlenné válnak.

A Sólyom László ombudszmann-jelöltjeinek elutasításáról szóló hírt mindkét műsor hasonló részletességgel és stílusban adta elő. A fő különbség a képanyag által közölt plusz információ, illetve a megszólalások hossza volt.

Mindkét műsor tartalmazott olyan híreket, amiket a másik nem ezek között talán említésre méltó a postásról és az elásott értesítésekről szóló hír volt. Azért említem ezt a hírt, mert mint ahogyan tanultuk, a műsorvezetőnek mindig pártatlannak kell maradnia, függetlenül attól, miről tudósít. Ebben az esetben Bárdos András Élő adásban lehülyézte a postást, ami már-már túlzás volt.

Összességébe véve a két hírműsor nagyon eltérő. A TV érthetőségben sokkal jobb, mert a hang mellett fontos képi információkat is közöl a nézővel, amivel nagyban segít értelmezni a híreket, hiszen a nézők 70%-ban a képre figyelnek és csak 30%-ban a szövegre. A technikai előnyt figyelmen kívül hagyva – mindkét műsornak csak a hanganyagát figyelembe véve – is a TV végzett érthetőségben előrébb. Atmobreak-ek (hangeffektusok) és rövid zenei részek használatával a műsor sokkal tagoltabbá, így jobban érthetővé vált. Ezen kívül nagy különbség van a két műsor hangvételében is. A Tények sokkal fiatalosabb, pörgősebb a Krónikánál ez betudható annak, hogy más a célközönség. A beszédstílusa is teljesen más a két hírműsornak. A tv műsorvezetői sokkal tagoltabban, jobban hangsúlyozva mondják a híreket ezzel is segítve az érthetőséget. A rádió műsorvezetői ezzel szemben monoton hangvételben közlik a híreket ami párosulva az elválasztások hiányával élvezhetetlenné teszi a műsor hallgatását.

Ez az összehasonlítás természetesen szubjektív, hiszen én magam is a TV célközönségébe tartozom közelebb áll hozzám a fiatalosabb hangvétel, így nem kaphatok komplex képet a feladatról.

A 2008. február 29-i RTL klub déli híradójának és a Kossuth Rádió 17. 35-ös Krónika c. műsorának összehasonlítása

Műfaját tekintve mindkét adás a hírműsorok kategóriájába sorolható. Mégis az alapvető különbséget már a címük is érzékelteti. A krónika szó eredeti jelentését alapul véve, miszerint történetírás, érzékelhetjük, majd megtapasztalhatjuk, hogy több, mint pusztán a tények közvetítését célzó műsorról van szó. A két műsor időtartamban sem azonosak, hiszen egy tv-s híradó esetében a képek helyettesítik sokszor a szöveget, vagyis a látvány önmagáért beszél, míg a rádióban jelzőkkel és hatásos, mégis érték-semleges és „objektív” szófordulatokkal kell a hallgató elé „vetíteni” az eseményeket. A rádióban a szavak jelentősége sokkal nagyobb, illetve annak van igazán jelentősége.

A két adás tematikai felépítése is eltér. Az ugyanazon a napon leadott két műsorban mindössze három találkozási pont van annak ellenére, hogy a híradó 11 említésre méltó hírt talált a Krónika pedig 7 eseményt dolgozott fel. Ez persze azzal is magyarázható, hogy az RTL KLUB egy kereskedelmi csatorna, tehát nem azonos prioritás mentén állítja fel a hírsorrendet és nem feltétlenül azon a híren van a hangsúly, mint egy közszolgálati csatorna/adó esetében. A három megegyező hír a következő:

Ezen hírek sorrendjében illetve, hogy a műsor melyik harmadában hangzanak el nincs lényeges eltérés. Harry herceg katonai szolgálatáról szóló képes riport azonban közel 2 perces a Híradóban, míg a Krónikában csak 30 mp-s. Ebben az esetben viszont a Krónika felkonferálása sikeredett „ütősebbre” bulvárosabbra: „Szégyen a futás, de hasznos.” Véleményem szerint ez a mondat túl erős, tekintettel arra, hogy nem Harry herceg saját döntése, hogy haza megy, hanem úgymond kötelessége, hiszen jelenlétével veszélyezteti bajtársait. Magában a beszámolóban nagyon „híradós” a stílus, tehát tömör és kissé hivatalos. Hírértéke van, de mivel nincs különösebb hatással legtöbbünk életére távolsága miatt, érthető, hogy az utolsó harmadban esik szó róla. A Híradóban az adás alatt érkezik be az a fejlemény, hogy tényleg hazahívják, ezzel hír frissességét hangsúlyozzák akarattal vagy akaratlanul. A helyszíni riport nagyon látványos, bár Harry herceg válaszai inkább nézettség-növelők, mint szorosan a tárgyhoz köthetők. Úgy érzem egy közszolgálati híradó nem is tette volna ezeket a részeket be. A rádióban lényegében elhangzik minden, ami a sokkal hosszabb Híradóban.

Visszafelé haladva a következő közös hír a betegszállítók ügye. A Híradó adása még a tárgyalás előtt megy le, csak arról számolhat be, hogy mennyi km pénzre lenne szükségük a betegszállítóknak, hogy ne legyen veszteséges a munkájuk. Ennek értelmében a kezdő mondat, felvázolja a jövőt: „Nehéz helyzetbe kerülnek…” A Krónika már konkrétumokkal is tud szolgálni és igazi tényfeltáróként, egy mondatba sűríti a lényeget: „A keret marad, a km-díj emelkedik.” A Krónika azáltal, hogy a három érintett szervezet képviselőit megszólaltatja valamint a két perces időtartam, érzékelteti az ügy fontosságát. A Híradó hangvételéből nem igazán lehet érezni, hogy korábban a betegszállítók körében, illetve a betegszállítók és az OEP és a Mentősök között milyen viták és félreértések voltak.

Az utolsó hír, amely tematikailag mindkét műsorban az első harmadban szerepelt, az a Heves megyei Markoth Ferenc Kórház üzemeltetéséről tartott botrányos közgyűlésről számol be. A Krónikában ez az egyik leghosszabb hír, nagyon részletes, sok aspektusból járja körbe a témát, az érintettek megszólaltatásával teljes képet kapunk a probléma forrásáról. Kiderül továbbá az a nem elhanyagolható tény -szemben a Híradó beszámolójával-, hogy újabb politikai csatározás tanúi lehetünk. Látszólag a Híradó elfogulatlanabbnak tűnik ezért, de mivel ez egy fontos részlet, szerintem inkább hézagos a hír. A Krónikában megtalálták a helyes arányt, így nem érheti őket vád. A Híradóban képileg is gyenge a hír tálalása, hiszen nem a közgyűlés „botrányos” (ti. ezzel kezdődik a felvezetés) jelenetit láthatjuk, hanem a kórház mindennapi életébe pillanthatunk be. Ha igaz az, hogy tv esetén az emberek 70%-ban a képre támaszkodnak, itt nem is tudnánk következtetni az eseményekre. Az ügy nagyon fontos momentuma a dolgozók véleménye, hozzáállása az új üzemeltetőhöz, hiszen ellenállásuk esetén az ügy újabb fordulatot vehet. (pl. rengeteg eü.-dolgozó marad munka nélkül). A Híradó meg sem említi a dolgozók problémáját, míg a Krónika bejátssza az intézmény Közalkalmazotti Tanácsának elnöke szavait is.

Alapvetően elmondható, hogy a Kossuth Rádió egyes híranyagai jóval kimerítőbbek és alaposabbak, mint a Híradó összeállításai, amit csak részben lehet az idő rövidségével magyarázni. A Krónika hallgatása viszont, bonyolult mondatszerkezetei miatt, koncentráltabb odafigyelést igényel. A Krónika inkább azokat az eseményeket hangsúlyozza, amelyeknek szociális és gazdasági következményei lehetnek, míg a Híradó az érdekességeket veszi előre, és nem törekszik kimerítő feltárásokra.

Czövek Tímea, kommunikáció és médiatudomány szak, 2. évfolyam, RTV 2. csoport, hír és tudósítás a rádióban

A headline a rádiónál 5, míg a tévénél 3 elemből áll. Ennek feltehetően az-az oka, hogy kereskedelmi televízióról van szó. Közös elem egyedül az egri kórházról szóló hír. Utána mindkét médiumnál egy nagyobb blokk következik a hazai hírekből, majd majdnem a híradás végén következik a külföldi hírek blokkja. Mindkét híradásban elsőként tárgyalják az egri kórház ügyét.

Az RTL Klub híradójában a headlineban csak belföldi, illetve Magyarországgal kapcsolatos hírek szerepelnek, míg a közszolgálati Kossuth Rádióban kettő belföldi és egy magyar vonatkozású headline van, egy külföldi, valamint a várható időjárásról szólnak benne.

A mindkét híradásban tárgyalt hírekkel kapcsolatban elmondható, hogy a Kossuth Rádió közszolgálati média lévén sokkal jobban, és körültekintően járta körbe a témát, a lehető legtöbb oldalt és illetékest megszólaltatva. Például az egri korház esetében, a rádióban először egy helyszíni tudósítás hangzik el, a helyszíni atmoszférát érzékeltetve, mintegy a terembe helyezve a hallgatót a tudósító hangja alatt végig hallhatjuk a tárgyalóteremben lévő hangzavart. A hír hátterét, és a különböző feleket egy másik tudósító dolgozza fel.

Az RTL Klub híradójában a külföldi hírek blokkja után a két kultúrával kapcsolatos hír hangzott el egy újabb blokkot alkotva, míg a rádióban a külföldi blokk után egy újabb belföldi hír hangzik el, ezt követően pedig a közlekedési információk, az időjárás, és a sport hírek hangzanak el. A közszolgálati rádióban egy, aroma kisebbséggel kapcsolatos hír is elhangzik.

Összegzésként elmondható, hogy a kereskedelmi televízió inkább az alapján szelektál a hírek közül, hogy melyek a legérdekesebbek, melyekben van több botrány, furcsaság, ellentmondás, szenzáció, és nem aszerint, hogy melyek a legfontosabbak, amelyek az állampolgárok életére közvetlenül, vagy közvetve befolyással vannak.

Kossuth Rádió	Déli Krónika	12:00 – 12:25
	Téma	Megszólaló
Headline	Marad a gáz ára – Nem emel tarifát a kormány, bár a szakértők szerint indokolt lenne. Nemet vennének telefonon – Nyírbátor környékén valaki hívogatja a kisebbségi képviselőket népszavazás ügyben. A rendőrség már nyomoz. Külföldi hír, német adócsalási ügy)
1	Lehet, hogy holnap sztrájkolnak a vasutasok	Bárány Balázs alelnök, VDSZSZ
2	Az Energia Hivatal emelné a gáz árát, a kormány egyelőre nem	Ábrahám Gergely szóvivő, GKM; Kaderják Péter a Budapesti Corvinus Egyetem, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője
3	Megerősítő pártszavazást kér új baloldali polgárosodás programjához az MSZP tagjaitól Gyurcsány Ferenc
4	Nyírbátor környékén valaki hívogatja a kisebbségi képviselőket népszavazás ügyben. A rendőrség már nyomoz.	Beri Róbert Nyirpilisi Cigány Kisebbségi Önkormányzat; Fülöp Gergely szóvivő, Szabolcs – Szatmár Bereg megyei Rfk
5	A Századvég – Forsence felmérése alapján 64 százalékra növekedett a Fidesz támogatottsága a biztos pártválasztók körében, az MSZP-é 26 százalékon van
6	Külföldi hírek (3)
7	A jegybanki alapkamat emelését várja a piac a Monetáris Tanács hétfői ülésétől	Varga Antal ügyvezető igazgató, Országos Takarékszövetkezeti Szövetség
8	Március 1.-től lehet pályázni egyéni hőszabályzók felszerelésére a főváros ökoprogramjában	Balogh Róbert szóvivő, Főtáv Zrt.
9	Lezuhant egy fiatalember a dunaszekcsői löszfalról	Hegedűs György Polgárőr Egyesület, Dunaszekcső