Az Etikai Bizottság
Működési és Eljárási Szabályzata

Az Etikai Bizottság a Magyar Rádió Rt. Szervezeti és Működési Szabályzatával, a Közszolgálati Műsorkészítési Szabályzattal és az Etikai Kódex előírásaival összhangban működik:

I.

Az Etikai Bizottság választása és működése

1. Az Etikai Bizottság 10 tagból áll, melynek elnökét a tagok választják maguk közül. Az elnök akadályoztatása vagy távolléte esetén ügyvezető elnököt, az elnök lemondása esetén pedig új elnököt választanak maguk közül.

2. A tagok személyére a szervezeti egységek munkatársai tehetnek ajánlást munkakörüktől és beosztásuktól függetlenül.

3. Az egyes szervezeti egységektől érkező javaslatokat a reprezentatív szakszervezetekkel egyetértésben a munkáltatói jogú vezetők által megbízott munkatársak gyűjtik össze. A területileg megbízott munkatársakból álló jelölő bizottság összesíti az ajánlásokat majd az Etikai Bizottság tagjainak személyére vonatkozó 10 fős javaslatát átadja az Elnöki Hivatal igazgatójának, aki azt kiegészíti a Munkáltató és az Üzemi Tanács által javasolt további 5-5 munkatárs nevével.

4. A feladat ellátására jelölt 20 munkatárs közül a 10 legtöbb szavazatot kapott munkatársat az Elnöki Hivatal előterjesztése alapján a Magyar Rádió Rt. elnöke kéri fel.

5. Az Etikai Bizottság tagjainak választása egyebekben az üzemi tanács választásának mintájára történik.

6. Nem választható az Etikai Bizottság tagjává az,
- aki munkáltatói jogot gyakorol,
- aki a munkáltatói jog gyakorlójának közeli hozzátartozója.

7. Az Etikai Bizottság tagjainak megbízatása 3 évig tart. Ha a tagok száma 7 fő alá csökken új tagokat kell választani a még hátralévő időtartamra.

8. Az Etikai Bizottság negyedévente, illetve szükség szerint ülésezik. A tanácskozáson megbeszélik az eljárások általános tapasztalatait és az elnök vezetésével elosztják az iktatott ügyeket. Az ülésről jelenléti ívet és emlékeztetőt, szükség esetén jegyzőkönyvet kell készíteni. Az egyes ügyekben mindig más összetételű tanács jár el. Az Etikai Bizottság maga állapítja meg saját ügyrendjét.

9. Az Etikai Bizottság tagjai feladatukat társadalmi munkában látják el. Az elnököt ügyviteli feladatainak ellátásáért tiszteletdíj illeti meg.

10. Az Etikai Bizottság működéséhez szükséges tárgyi és anyagi feltételeket a Magyar Rádió Rt. biztosítja. A rendszeres ülések és tárgyalások lebonyolítására helyiséget bocsát rendelkezésre.

II.

Az Etikai Bizottság feladatai

1. Az Etikai Bizottság elnöke:
- szervezi és vezeti az Etikai Bizottság munkáját és üléseit,
- javaslatot tesz az eljáró tanácsok elnökére és tagjaira,
- vezeti a fellebbviteli tanácsot,
- a tárgyalásra kerülő ügyekről készített iratanyag másolatait haladéktalanul eljuttatja az eljáró tanács tagjainak,
- az elintézett ügyeket irattározza,
- koordinálja a tárgyalások helyét és idejét,
- kapcsolatot tart más szakmai szervezetek etikai bizottságával,
- képviseli az Etikai Bizottságot más szervekkel való együttműködésben, illetve fórumokon,
- jelenléti ívet és jegyzőkönyvet vezet,
- ellátja az Etikai Bizottság működésével kapcsolatos egyéb feladatokat.

2. Az Etikai Bizottság tagjai jogosultak:
- részt venni az Etikai Bizottság ülésein és munkájában,
- javaslatokat és észrevételeket tenni,
- közreműködni az eljáró tanácsban,
- meghatározott esetben képviselni az Etikai Bizottságot.

3. Az Etikai Bizottság tagjai kötelesek:
- a választott tagsághoz méltó magatartást tanúsítani,
- az eljáró tanácsban felkészülten és felelősséggel közreműködni,
- az eljárási szabályzat rendelkezéseit betartani,
- a folyamatban lévő ügyeket bizalmasan kezelni, arról illetéktelennek nem nyilatkozni.

4. Az eljáró tanács feladata, hogy az Etikai Kódex céljának megfelelően megállapítsa, történt-e etikai vétség a vizsgált ügyben. Vétség megállapítása esetén büntetést szab ki. Felelősséggel tartozik azért, hogy az eljárásokat körültekintően, szakmai méltósággal és ésszerű időn belül folytassák le. Ha az ügyben büntető, polgári vagy a Kollektív Szerződés szerinti felelősségre vonási eljárás indult, annak jogerős befejezéséig az etikai eljárást felfüggeszthetik.

5. Nem indítható etikai eljárás, ha a vétség elkövetésének alapos gyanújáról történő tudomásszerzéstől 15 nap, illetve annak elkövetésétől számított 3 hónap eltelt. A 15 napos határidőt az eljárás kezdeményezőjének tudomásszerzésétől kell számítani. Többszöri közlés esetén a határidőket az utolsó közléstől kell számítani.

6. Az etikai eljárás megindítását kezdeményezheti:
- a sérelmet szenvedett fél,
- az etikai vétségről tudomást szerző, de abban közvetlenül nem érintett fél,
- a munkáltatói jogú és a szakmai (rádiós) vezető,
- magával szemben a munkatárs, akit az etikai vétség elkövetésével gyanúsítanak meg.

III.

Elsőfokú eljárás

1. Az első fokon eljáró 3 tagú tanács – mely tagjai sorából levezető elnököt választ - a rábízott üggyel kapcsolatban megvizsgálja, hogy fenn áll-e az etikai vétség elkövetésének gyanúja és az etikai eljárás kezdeményezése határidőn belül történt-e.

2. Ha az eljáró tanács úgy dönt, hogy a panasz nem veti föl az etikai vétség gyanúját, akkor erről az eljáró tanács elnöke értesíti az eljárás megindítását kezdeményezőt. A döntés ellen 8 munkanapon belül panasszal lehet fordulni az Etikai Bizottság fellebbviteli tanácsához. A panaszt az Etikai Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

3. Etikai vétség alapos gyanúja esetén az eljárást a panasz /bejelentés/ kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Az eljárás megindításáról, annak okáról, a meghallgatás helyéről, időpontjáról, az eljáró tanács elnöke és tagjai személyéről értesíteni kell a panaszost és az eljárás alá vont személyt, mely utóbbinak véleményét haladéktalanul ki kell kérni az etikai vétség gyanújáról.

4. Az értesítésben a feleket tájékoztatni kell arról is, hogy távolmaradásuk nem akadálya a tárgyalás megtartásának és a határozathozatalnak. Az eljárás alá vont munkatárs védekezését írásban is előterjesztheti.

5. Az eljárás alá vont és az eljárást kezdeményező 3 munkanapon belül indokolt kifogást tehet az eljáró tanács vagy tagjai ellen. Ha az eljáró tanács a kifogásnak helyt ad, az Etikai Bizottság elnöke gondoskodik másik tanács vagy tag kijelöléséről. Tanácsváltozás esetén a tárgyalást legfeljebb 3 munkanappal lehet elhalasztani.

6. Nem lehet az eljáró tanács tagja:
- az, aki az eljárás alá vont munkatársnak és a panaszosnak közeli hozzátartozója,
- aki az ügyben szakértőként vagy tanúként szerepelhet,
- aki az ügyben elfogult vagy feltételezhetően az lehet.

7. Amennyiben az eljáró tanács a felek beadványaiban foglaltakat és a rendelkezésre álló adatokat elegendőnek tartja az ügy elbírálásához, tárgyalás mellőzésével is hozhat határozatot.

8. A tárgyaláson mindkét fél tanúkat és szakértőket állíthat és előadhatja álláspontját. A tényállás tisztázása érdekében az eljáró tanács elrendelheti tanúk, szakértők meghallgatását.

9. Az eljáró tanács kötve van a panaszos kérelméhez. A tárgyalást az elnök vezeti formális kötöttségektől mentesen.

10. Ha a meghallgatáson a panaszos vagy az eljárás alá vont, illetve képviselője nem jelenik meg, azt megtartani, illetve az ügy érdemében dönteni csak akkor lehet, ha az értesítés szabályszerű volt vagy előzetesen bejelentették, hogy a tárgyaláson nem kívánnak részt venni.

11. Ha az eljárás alá vont beteg vagy lakóhelyétől tartósan távol van, írásban kell vele közölni a vizsgálat megállapításait, bizonyítékait és lehetővé kell tenni részére, hogy írásban védekezhessék, nyilatkozzon.

12. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

13. Az eljáró tanács szótöbbség alapján hozza meg határozatát. A határozat lehet:
- elutasító,
- felmentő vagy
- felelősséget megállapító.

14. Az írásbeli határozatnak tartalmaznia kell az etikai vétséggel kapcsolatos döntést, megállapításokat, azok bizonyítékait, a kiszabott büntetést és a jogorvoslati lehetőségre vonatkozó kioktatást. Az etikai eljárás jegyzőkönyvét, illetve a benne szereplő határozatot az eljáró tanács minden tagja aláírja.

15. A határozatról értesíteni kell a feleket és tájékoztatni az Etikai Bizottság elnökét.

16. A felelősséget megállapító határozat bármelyik fél kérésére, vagy ha az eset közérdeklődésre tarthat számot, nyilvánosságra hozható. A határozat nyilvánosságra hozatala esetén az eljáró tanács köteles felhívni a figyelmet a jogerősség hiányára. Az eljáró tanács döntését, állásfoglalását sajtóközleményben is közzéteheti, illetve értelmezheti az Etikai Kódex előírásait.

17. Amennyiben az eljáró tanács szerint a munkatárs nem követett el etikai vétséget, az eljárást határozattal meg kell szüntetni és bármelyik fél kérésére, vagy ha az eset közérdeklődésre tarthat számot nyilvánosságra kell hozni azzal, hogy a határozat nem jogerős.

18. Az eljáró tanács etikai vétség esetén annak súlyától függően büntetést is kiszabhat, de szakmai bizottságként elsősorban arra kell törekednie, hogy a feleket megegyezésre bírja, békülést, jegyzőkönyvi vagy nyilvános elégtételadást érjen el.

19. Kiszabható büntetések :
- szóbeli figyelmeztetés,
- írásbeli figyelmeztetés,
- megrovás,
- szigorú megrovás.

20. Az eljáró tanács indokolt esetben értesíti az eljárás alá vont munkáltatói jogú vezetőjét, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony esetén a foglalkoztató szervezeti egység vezetőjét. Indokolt esetben felelősségre vonási eljárást kezdeményezhet.

21. A határozattal szemben annak kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül fellebbezéssel lehet fordulni az Etikai Bizottsághoz. A megindokolt jogorvoslati kérelmet az Etikai Bizottság elnökéhez írásban kell benyújtani.

IV.

Másodfokú eljárás

1. Az első fokon eljáró tanács határozatával szemben benyújtott jogorvoslati eljárás során kötelező a tárgyalás megtartása. A tárgyalásról szóló értesítésben fel kell hívni a felek figyelmét, hogy távolmaradásuk nem akadálya a tárgyalás megtartásának.

2. A másodfokú tanács a tárgyalás kitűzése előtt megvizsgálja, hogy a fellebbezés határidőn belül történt-e. Az elkésett fellebbezést el kell utasítani.

3. A fellebbezési eljárásban a panaszt megváltoztatni nem lehet.

4. A másodfokú tanács elnöke az Etikai Bizottság elnöke. Az eljáró tanács másik két tagja nem lehet olyan személy, aki részt vett az elsőfokú eljárásban.

5. A fellebbviteli tanács az elsőfokú határozatot:
- helybenhagyja,
- hatályon kívül helyezheti,
- indokolt esetben az elsőfokú tanácsot új eljárásra utasíthatja.

6. A másodfokú tanács a döntésről a feleket értesíti, az Etikai Bizottságot tájékoztatja.

7. A másodfokú tanács határozata jogerős. Azzal szemben további jogorvoslatnak helye nincs.

8. Korábban nem ismert tények, körülmények felmerülése esetén bármelyik fél a határozat jogerőre emelkedését követő 3 hónapon belül új eljárást kezdeményezhet.

9. A másodfokú eljárásra egyebekben az elsőfokú eljárás szabályai az irányadóak.

V.

Vegyes rendelkezések

1. Az Etikai Bizottság Működési és Eljárási Szabályzata az Etikai Kódex mellékletét képezi és azzal együtt lép hatályba.

2. A szabályzatot a gyakorlati tapasztalatokra és a megalapozott új igényekre figyelemmel szükség szerint felülvizsgálni és korszerűsíteni kell.